Fotó: Soltész Miklós/Facebook
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
2024. november 16., 17:392024. november 16., 17:39
2024. november 16., 17:492024. november 16., 17:49
Zsúfolásig megtelt szombaton Erdély egyik legkeletibb magyar nyelvű középiskolájának kápolnája,
A szentmise elején Berszán Lajos atya, a gimnázium megálmodója ismertette röviden az iskola megalapításának történetét, rámutatva, hogy a Szentlélek küldte az 1990-es évek elején Gyimesfelsőlokra azt a debreceni zarándokcsoportot, amely később megalapította a Sziklára Épített Ház Alapítványt.
Az iskola alapkövét 1993-ban áldotta meg Bálint Lajos érsek,
A következő év szeptemberétől (1994) megindult a tanítás, előbb a község által felajánlott szükségtermekben, majd az újonnan épült sziklára épített házban. Később nőtt a diáklétszám, amely új épületet, tornatermet, étkezdét stb. követelt meg. Az iskolaépítő Berszán atya támogatókra talált, és bő lett a termés:
A búcsús szentmisét az iskola egykori növendéke, a jelenleg Székelyudvarhely-Szombatfalvi plébános, Ambrus István celebrálta, ő mondta a szentbeszédet is, homíliájának vezérfonalát Szent Erzsébet élete és tanítása képezte.
Az ünnepség második felében elsőként Bálint Róbert, az iskola igazgatója mondott köszönetet az eddigi támogatóknak, vázolta az iskola jelenlegi helyzetét. Megtudtuk, hogy
Fotó: Soltész Miklós/Facebook
Az esemény anyaországi főmeghívottja Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. „Ez az iskola minden lehetőséget megad nektek. Sok helyre járok a világban, illetve Nagy-Magyarország területén, de kiemelt ez az iskola, egyedülálló.
– mondta Soltész Miklós. Az államtitkár beszéde második felében kitért arra, hogy különös advent vár az az erdélyi magyarokra, és arra buzdított mindenkit, hogy
Beszéde végén Soltész a gyimesfelsőloki gimnázium három, zenében és versmondásban jeleskedő diákját egy-egy Rubik kockával ajándékozta meg.
A folytatásban Hajdu Gábor parlamenti képviselő, és Borboly Csaba, a Hargita megye önkormányzatának alelnöke mondott beszédet. A debreceni Sziklára Épített Ház Alapítvány idén is a díjazta az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium minden évfolyamának és osztályának legjobbjait, de az ünnepségen bejelentették, hogy
Az ünnep színvonalát a katolikus középiskola énekkara emelte a liturgia alatt. A szentmise után verses-zenés összeállítást mutatták be a diákok.
Az egyik legismertebb magyar szent
Magyar Ki volt November 19-én van Árpád-házi Szent Erzsébet napja. A német nyelvterületen Thüringiai Szent Erzsébetként ismert hercegnő 1207. július 7-én született Sárospatakon, és 1231. november 17-én halt meg Marburgban. II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit nagyon fiatalon feleségül adtak Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő azonban hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. Fiatalon megbetegedett, és alig huszonnégy évesen hunyt el. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Halála után három és fél esztendővel, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté. Nevéhez fűződik a „rózsacsoda”, gyakran ábrázolják rózsákkal. Az egyik legenda szerint éppen alamizsnát vitt a szegényeknek kötényében, mikor apja II. András kérdőre vonta emiatt. Ám az étel rózsává változott kötényében. A másik legenda szerint szerint férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal éppen kenyereket vitt nekik, amikor sógorával, Henrikkel találkozott. Henrik megkérdezte tőle, hogy mit visz kosarában, ám Erzsébet nem mondta meg az igazat, hanem azt felelte, hogy rózsákat. Mikor megmutatta kosarát a kenyerek helyett illatos rózsák voltak abban. Időjárás-jóslás is fűződik a névhez. A néphagyomány szerint ha Erzsébet napján havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét”. Szent Erzsébet napja a tél erejét szabja. Azt tartják, hogy ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól.
Kézdivásárhelyen a Stadion-utcában tűnt fel egy medve péntek este, olvasónk tisztes távolságból filmezte le a nagyvadat.
Életbevágó, hogy időben felfedezzék a szívfejlődési rendellenességeket. Szerencsére ezen patológiák jelentős része már magzatkorban kiszűrhető. Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológus szakorvossal a gyermekeket érintő szívbetegségekről beszélgettünk.
42 törvénytelenül birtokolt fegyvert – köztük halálosnak minősülő fegyvereket – koboztak el a Maros megyei rendőrök 45 házkutatás során. Két gyanúsítottat 24 órára előzetes letartóztatásba helyeztek.
Ne féljünk az öregedéstől, humorral, játékossággal és jó kedéllyel áthidalhatók az időskorban jelentkező nehézségek, hiszen, ahogy Schäffer Erzsébet író, újságíró, publicista vallja: fiatal bárki lehet, de öreg csak a java.
Sűrített levegővel működő sportlövő pisztolyt, vadászpuskát és lövedékeket foglaltak le a rendőrök Gyergyóremetén és Ditróban. A gyanúsítottakat fegyver- és lőszerrendszabályok be nem tartásának bűncselekménye miatt vették őrizetbe.
Csaknem tíz éves együttműködést pecsételt meg szerződéssel szombaton a marosvásárhelyi Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium és a Bethesda Gyermekkórház, ez utóbbi további támogatásáról biztosítva az erdélyi intézményt.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Tizenhat centiméteres a hóréteg a Fogarasi-havasokban levő Bilea-tónál és mínusz 3,3 Celsius-fokot mutatnak a hőmérők. Havazik a Transzfogarasi úton is.
Különösen hideg időjárásra, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
4 hozzászólás