A gyarmatosítók első lépése, az anyanyelv tiltása

Fotó: Kristo Robert

Az Édes Anyanyelvünk Szövetség elnökeként Veress Dávid az idei esztendőt a magyar nyelvi jogok évének szeretné nyilváníttatni. Mint fogalmazott, anyanyelvünk közéletben való használatára van jogi keret, amit nehéz küzdelem után sikerült megteremteni, de mégsem élünk ezzel a lehetőséggel. A hosszú időre kalitkába zárt madárhoz hasonlatos az erdélyi magyarság, amelyiknek miután kinyitották börtönének ajtaját, mégsem repül el, vagyis nem él a szabadság lehetőségével – fogalmazott Veress.

Létai Tibor

2010. január 14., 16:302010. január 14., 16:30

2010. január 14., 16:362010. január 14., 16:36

Fotó: Kristo Robert

Biztatni kell az embereket, hogy kezdjék bátran használni az anyanyelvüket, amely a méltóságuk része. A nyelvhez való jog velünk született, erről nem lehet lemondani – hangsúlyozta Veress Dávid beszélgetésünk alkalmával, majd kifejtette: ebből a meggondolásból indították el mozgalmukat, mellyel bátorítani szeretnék az embereket az anyanyelv minél szélesebb körű használatára, hogy ne csak otthon beszéljék, hanem a közéletben, a hivatalokban is, mert ha nem használjuk minden téren anyanyelvünket, visszafejlődik.

A mozgalom keretében piros, fehér, zöld színű kártyákat osztogatnak „Használd édes anyanyelved!” és „Hivatalos magyar nyelvet!” felirattal, az első még felkérésként van megfogalmazva, a második már felszólítás – ecsetelte az ötletgazda Veress Dávid, aki hozzáfűzte, mindenkinek joga van hivatalos dokumentumokat magyarul megfogalmazni és igényelni. A hivatal részéről a megbecsülés jele, ha anyanyelvén szól a polgárhoz, ugyanis fontos a zökkenőmentes kommunikáció. A nemzeti színű kártyákat templomokban, kulturális rendezvényeken, különféle ünnepségeken terjesztik, de postaládákba is szoktak elhelyezni belőlük.

Az Édes Anyanyelvünk Szövetség mozgalmának célja, tehát az emberek bátorítása az anyanyelv használatára, mert ha az anyanyelvünket elhagyjuk, méltóságunkat, történelmünket adjuk fel. A nyelvi jogok visszaszorítása a gyarmatosítás jele, ugyanis a gyarmatosítók első lépése, az anyanyelv tiltása és idegen vezetők kinevezése – ecsetelte a szövetség elnöke. Meg kell szabadulnunk a belénk ivódott rossz beidegződésektől, és vissza kell térnünk szokásainkhoz, mert a szokásjog a legerősebb jog, ezért újra szokásból kell használjuk nyelvünket az élet minden területén.

Emberi és magyar önértékelésünket méltóságunkat el kell kezdeni újra felépíteni, és hivatalossá kell tenni a magyar nyelvet, hogy ne érezzük magunkat gyarmatnak. Ennek érdekében tömegesen kell cselekedni, mert egy embertől meg tudják tagadni anyanyelvének használatát, de ha sokan akarjuk, és szokássá válik nyelvünk használata, akkor nem tudják azt megtagadni tőlünk. Ha a gondolat és akarat erős, azt tett követi – zárta mondandóját Veress Dávid.