Hirdetés
Hirdetés

A digitális város még jövő, de a „digitális” ember már a jelen lehetne

A Teleki Téka udvara adott helyet a digitális városról szóló beszélgetésnek •  Fotó: Haáz Vince

A Teleki Téka udvara adott helyet a digitális városról szóló beszélgetésnek

Fotó: Haáz Vince

Elektromos kijelző a buszmegállókban, pontosan közlekedő autóbuszok, digitális parkolóórák, bankkártyás fizetési lehetőség, internetes ügyintézés, megfestett utak, jól látható útjelzők és forgalmi táblák – röviden körülbelül ilyen a digitális város. Ez azt is jelenti, hogy ahol jó az infrastruktúra és gördülékenyen működik minden, ott nagyobb a vonzerő, ott több nagy cég érdeklődik és ruház be a városban, ott több a munkalehetőség, jobb fizetések lennének. Egyelőre „offline” város Marosvásárhely – hangzott el Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Antal Erika

2018. augusztus 29., 20:502018. augusztus 29., 20:50

W. Szabó Péter vezette kedden este a Teleki Téka udvarán a digitális város témájában szervezett kerekasztal-beszélgetést, ahol Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel informatikusok beszéltek arról, hogy mitől működik jól egy város, mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, hogyan kellene már a hatodik-hetedik osztályos tanulók számára irányt mutatni a számítástechnika felé, megismertetni velük és szüleikkel azokat a lehetőségeket, amelyek az IT-szakmában várhatnak rájuk.

Egyetemi tanulmányok nélkül is jó programozó válhat valakiből

Hogyan lesz valaki projektmenedzser, programozó, illetve ha egy újságíró az IT-szektorban akar dolgozni, milyen lehetőségei vannak? – indította a kerekasztal-beszélgetést W. Szabó Péter, akinek a kérdésére elsőként Kodok Márton válaszolt, elmesélve, hogy tizedikes gimnazistaként a matek feladatfüzetben találkozott első alkalommal egy programkóddal, amire rákérdezett, hogy mi az. Akkor kezdett el tanulni, könyvekből, tanároktól. „Még nem létezett akkoriban Wikipédia, ma már az internet világában minden sokkal gyorsabban elérhető” – mondta a szakember, hozzátéve azt is, hogy

a hatodik-hetedik osztályosok számára nem körvonalazódik még, hogy mit szeretnének csinálni, holott ezen is változtatni kellene, ahogy sok minden máson.

Török Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek, az általános iskolásoknak lehetőséget kell nyújtani, hogy mindent kipróbálhassanak, beleláthassanak különféle szakterületekbe. Egy jó lépés már történt, az egyetemisták számára a cégek nyári gyakorlatot tartottak – mondta. Ha valaki újságíróként szeretne az IT-ben dolgozni, az is lehetséges – tette hozzá, majd elmesélte, hogy bárki lehet programozó. Valaki, aki kőművesként dolgozott, és megunta azt a munkát, hat hónap tanulás után honlapot készített, és most programozóként dolgozik.

Hirdetés

Hasonló példaként saját történetét mesélte el Valics Lehel, aki állatgondozó volt, de annyira érdekelte a programozás, hogy megtanulta, és évtizedek óta a szakmában dolgozik, de  azóta is folyamatosan tanul. Elmondta, egy nyolcosztályos fiatalembert ajánlottak öt évvel ezelőtt, aki három hónap után utolérte a programozókat, most pedig a legjobbnak számít a szakmában.

Idézet
Nem kell programozást végezni, ahhoz, hogy programozóvá váljon valaki, az akarat, a kitartás a fontos

– hangsúlyozta.

Az iskolában kezdeni a nevelést

Azzal kapcsolatban, hogy milyen a marosvásárhelyi digitális oktatás, Kodok Márton a megújulást hiányolta az egyetemeken, azt, hogy nem igazodnak a piac igényeihez, pedig mindig van olyan szelet az IT-ben, amelyhez szakemberek kellenek. Már a hetedik osztályban kellene kezdeni a nevelést, hogy aztán a középiskolában kikristályosodjon, mely szak mely területén képzeli el a jövőjét a fiatal. Szó esett a számítógépes nyelvezetről, arról, hogy

Török Alpár például még Pascalban tanult, és most is azt használják az iskolákban, holott azóta már számos új, korszerű program létezik.

Azt a hiányérzetüket is megfogalmazták, hogy Marosvásárhely sehol nincs Kolozsvárhoz képest, mert míg ott már kezdenek szakmai konferenciákat szervezni, Vásárhelyen még semmi nem történik. Budapest az a város, ahol az IT-szakmában dolgozók, vagy a digitalizálás iránt érdeklődők mindig találnak számukra érdekes előadásokat, kurzusokat, konferenciákat, minden hétvégén szerveznek valamit.

W. Szabó Péter, Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel az IT-szakmáról, a digitalizálásról beszélt •  Fotó: Haáz Vince Galéria

W. Szabó Péter, Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel az IT-szakmáról, a digitalizálásról beszélt

Fotó: Haáz Vince

„Tanulni soha nem késő, és nem szégyen 40–50 évesen, vagy még 70 évesen sem” – állapították meg. Hiszen – ahogy azt hozzászólóként Fülöp Géza nyugalmazott informatikus megjegyezte – mindenki számára elérhetővé kellene tenni a digitális írás-olvasás megtanulását, hogy

senki ne legyen digitálisan analfabéta egy digitális világban.

Mentalitásváltás szükséges

Azt a kérdést, hogy mit tehetne a város a közösségért, gondolatébresztőnek szánta W. Szabó Péter, akinek Kodok Márton válaszolt is: a városháza által kiírt pályázatnak már a feladatfüzete olyan hibákat tartalmazott, hogy lehetetlenség volt az ott leírtakat teljesíteni. Azok, akik tudnának tenni a digitális városért, nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy azt megtegyék. A hivatalokban olyan személyek dolgoznak, akik vagy egyáltalán nem értenek hozzá, vagy csak éppen egy keveset, ami nem elégséges a változásokhoz. De az emberek mentalitásán is sokat kellene változtatni, „digitalizálni kellene az embereket” – ahogy egy hozzászóló fogalmazott, már ideje volna eljutni oda, hogy

merjék használni a számítógépet, az internetet, a bankkártyát, az okostelefont, helyesen élni a lehetőségekkel, amelyek a digitális világban adottak.

Elhangzott az is, hogy a postán, ahol a leghosszabbak és leglassúbbak a sorok, ott még régi típusú, mátrixnyomtatót használnak.

A smart city, vagyis okos város ötlete nagyon sok helyen megvalósult és működik, Marosvásárhely, bár néhányszor már megfogalmazódott az elképzelés, még nagyon távol áll tőle. Pedig ha működne az infrastruktúra, sokkal vonzóbb lenne a város a befektetőknek is, több cég telepedne le, több munkahely lenne, a gazdasági és társadalmi felemelkedés is hamarabb bekövetkezne.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 21., csütörtök

Támogatást kaphat Parajd és az árvíz sújtotta Kovászna megyei települések

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.

Támogatást kaphat Parajd és az árvíz sújtotta Kovászna megyei települések
Hirdetés
2026. május 21., csütörtök

Nem lehetne többé miniszterelnök Orbán Viktor a Tisza alaptörvény-módosítása után

A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.

Nem lehetne többé miniszterelnök Orbán Viktor a Tisza alaptörvény-módosítása után
2026. május 21., csütörtök

Elindult a felásott utak helyreállítása Gyergyószentmiklóson

Az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítési munkálatok alatt minden gyergyószentmiklósi városrészben felásták az utakat. Történtek már korábban is visszaaszfaltozások, idén ennek szeretnének a végére járni. Elkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Elindult a felásott utak helyreállítása Gyergyószentmiklóson
2026. május 20., szerda

Áramszünetekre figyelmeztet a szolgáltató

Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.

Áramszünetekre figyelmeztet a szolgáltató
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Tánczos Barna: meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását

Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.

Tánczos Barna: meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását
2026. május 20., szerda

Megvolt az utolsó csengőszó a Márton Áron Tehetséggondozó Központ ballagóinak

Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.

Megvolt az utolsó csengőszó a Márton Áron Tehetséggondozó Központ ballagóinak
2026. május 20., szerda

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Nem lesz kötelező az e-Factura rendszer használata a szerzői jogdíjból jövedelmet szerző magánszemélyeknek

Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.

Nem lesz kötelező az e-Factura rendszer használata a szerzői jogdíjból jövedelmet szerző magánszemélyeknek
2026. május 20., szerda

Forgalomváltozás lesz a marosvásárhelyi Bălcescu utcában

Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.

Forgalomváltozás lesz a marosvásárhelyi Bălcescu utcában
2026. május 20., szerda

Tetemes kártérítést kell fizessenek a bukaresti tömbházrobbanás felelősei

A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.

Tetemes kártérítést kell fizessenek a bukaresti tömbházrobbanás felelősei
Hirdetés