így például a palackokét, ládákét és a gépkocsikét is, továbbá az ítélőszéki határozat publikálását a sajtóban és a perköltségek megtérítését.

A Heineken továbbá kérte, hogy az ítélőszék állapítsa meg a versenyszabályozások megsértését, miszerint a Lixid Project Kft. összehasonlító módon reklámozott és megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat. Ezen rendelkezések megszegése 5000-től 50 ezer lejig, valamint 5000-től 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. Az ítélőszék megállapította ezen szabályok megszegését, de büntetést kiróni nem állt jogában, ezt az illetékes szerveknek kell megtenniük, ha a Heineken Romania Rt. ez ügyben panaszt tesz.

A törvényszék szerint az „igazi” szó használata a márkanévben egyszerre összehasonlító reklámfogás és hamis reklám, ugyanis a fogyasztókat arra sarkallhatja, hogy azt higgyék, a Lixid Project Kft. terméke az eredeti, illetve egyéb zavarokat is kelthet a két termék megkülönböztetése között.

Szellemi tulajdon

A Heineken Romania a szellemi tulajdonjog tisztázásakor a következőképpen érvelt:

mivel csak azokat a dokumentumokat nyújtották be a bíróságra, amelyek a kérés beiktatását igazolják, azokat nem, amelyek a kérés jóváhagyásáról szólnak.

Auditív szempontból azonban a bíróság szerint a Ciuc és Csíki szavak miatt létezik hasonlóság, de nem számottevő mértékben. Koncepció szempontjából azonban a két márka között létezik egy teljes átfedés, ugyanis mindkét márka a helység nevét viseli, csak más-más nyelven. A bíróság szerint nincs értelme egy nyelvtani elemzésnek, ugyanis a különbség, a szóvégi „-i” (románul „din”) nem számottevő, így az alperes védekezése, miszerint a márka nem „Csík Sör”, hanem „Csíki Sör”, nem nyújt elegendő megkülönböztethetőséget.

Ennek következtében koncepciós szempontból a két márka hasonló, mivel ezeket csak a fordítás különbözteti meg. A bíróság nem állt meg itt az érveléssel, ugyanis figyelembe vette azt, hogy a hasonlóság csak akkor egyértelmű két márka között, amelyek különböző nyelven vannak jelen a piacon, ha a fogyasztók jó része számára a kifejezések ismertek az idegen nyelven.

A 2011-es népszámlálási adatokat figyelembe véve azokban a megyékben, ahol a magyarság képezi a népesség többségét, feltételezhető, hogy a más nemzetiségűek is tisztában vannak bizonyos fogalmak jelentésével, így például azzal, hogy miként fordítják magyarra a „Ciuc Premium” kifejezést. Ezenkívül a 2001/215-ös törvény értelmében a helyhatóságok kötelesek kiírni a helység nevét a nemzeti kisebbségek anyanyelvén is, ha az adott településen a kisebbség aránya a lakosság több mint 20 százalékát teszi ki. Így viszont bárki, aki arra jár, de nem beszél magyarul, könnyedén megértheti hogy a Ciuc szó és a Csík azonos jelentésű fogalom.

A táblabíróságon

A határozatot a Lixid Project Kft. megfellebbezte a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Azzal érvelt, hogy a törvényszék által kiadott határozat nem tárgyalta érdemben a pert, azaz nem vizsgálta meg a jogalapokat, okfejtése zavaros, és a bizonyítékokat nem vizsgálta meg alaposan. Ezek miatt kérik a határozat semmissé nyilvánítását és az ügy visszaküldését a törvényszékre újratárgyalás céljából.

az indoklásban rámutatva, hogy a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv 254-es cikkelye alapján a bizonyítékokat a válaszirattal együtt kell benyújtani, csak kivételes esetekben megengedett az utólagos pótlás.