A simoni manufaktúra Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Törvényszék 2014. március 3-án iktatta a Heineken Romania Rt. keresetét az Igazi Csíki Sört forgalmazó Lixid Project Kft. ellen. Azóta a per véget ért, arra viszont nem tértek ki a tudósítások, hogy mi állt a Heineken keresetében, és a bíróság döntésének okát sem részletezték.
2017. március 25., 10:022017. március 25., 10:02
2017. március 29., 17:002017. március 29., 17:00
A Heineken Romania a Csíki Sör gyártásának, forgalmazásának és birtoklásának betiltását kérte, valamint
így például a palackokét, ládákét és a gépkocsikét is, továbbá az ítélőszéki határozat publikálását a sajtóban és a perköltségek megtérítését.
A Heineken továbbá kérte, hogy az ítélőszék állapítsa meg a versenyszabályozások megsértését, miszerint a Lixid Project Kft. összehasonlító módon reklámozott és megszegte a fogyasztóvédelmi előírásokat. Ezen rendelkezések megszegése 5000-től 50 ezer lejig, valamint 5000-től 100 ezer lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. Az ítélőszék megállapította ezen szabályok megszegését, de büntetést kiróni nem állt jogában, ezt az illetékes szerveknek kell megtenniük, ha a Heineken Romania Rt. ez ügyben panaszt tesz.
A törvényszék szerint az „igazi” szó használata a márkanévben egyszerre összehasonlító reklámfogás és hamis reklám, ugyanis a fogyasztókat arra sarkallhatja, hogy azt higgyék, a Lixid Project Kft. terméke az eredeti, illetve egyéb zavarokat is kelthet a két termék megkülönböztetése között.
A Heineken Romania a szellemi tulajdonjog tisztázásakor a következőképpen érvelt:
mivel csak azokat a dokumentumokat nyújtották be a bíróságra, amelyek a kérés beiktatását igazolják, azokat nem, amelyek a kérés jóváhagyásáról szólnak.
Fotó: Kristó Róbert
A konfliktus az Igazi Csíki Sör és a Ciuc márkanév között van, az ítélőszéknek pedig azt kell elemeznie, fennáll-e annak veszélye, hogy a két márkanevet a hasonlóságból vagy identitásból adódóan összekeverik a fogyasztók.
A vonatkozó előírások szerint a márkákat vizuális, auditív és fogalmi szempontból egyaránt meg kell lehessen különböztetni. A bíróság szerint az elemzésnek nem a különbségeket kell figyelembe vennie, hanem a hasonlóságokat. Így elégséges, ha a hasonlóság csupán az elemzett szempontok egyikében jelen van.
Auditív szempontból azonban a bíróság szerint a Ciuc és Csíki szavak miatt létezik hasonlóság, de nem számottevő mértékben. Koncepció szempontjából azonban a két márka között létezik egy teljes átfedés, ugyanis mindkét márka a helység nevét viseli, csak más-más nyelven. A bíróság szerint nincs értelme egy nyelvtani elemzésnek, ugyanis a különbség, a szóvégi „-i” (románul „din”) nem számottevő, így az alperes védekezése, miszerint a márka nem „Csík Sör”, hanem „Csíki Sör”, nem nyújt elegendő megkülönböztethetőséget.
Fotó: Pinti Attila
A törvényszék azzal sem értett egyet, hogy a Ciuc márkanév nem tartalmazza a sör kifejezést. Az elvetés kapcsán azzal érvelt, hogy a sör egy nem levédhető fogalom, hanem egy fajlagos termék, és az iparágban, azaz a sörgyártásban minden termék ennek minősül, függetlenül attól, hogy a gyártó ezt a címkén is jelzi vagy nem.
Ennek következtében koncepciós szempontból a két márka hasonló, mivel ezeket csak a fordítás különbözteti meg. A bíróság nem állt meg itt az érveléssel, ugyanis figyelembe vette azt, hogy a hasonlóság csak akkor egyértelmű két márka között, amelyek különböző nyelven vannak jelen a piacon, ha a fogyasztók jó része számára a kifejezések ismertek az idegen nyelven.
A 2011-es népszámlálási adatokat figyelembe véve azokban a megyékben, ahol a magyarság képezi a népesség többségét, feltételezhető, hogy a más nemzetiségűek is tisztában vannak bizonyos fogalmak jelentésével, így például azzal, hogy miként fordítják magyarra a „Ciuc Premium” kifejezést. Ezenkívül a 2001/215-ös törvény értelmében a helyhatóságok kötelesek kiírni a helység nevét a nemzeti kisebbségek anyanyelvén is, ha az adott településen a kisebbség aránya a lakosság több mint 20 százalékát teszi ki. Így viszont bárki, aki arra jár, de nem beszél magyarul, könnyedén megértheti hogy a Ciuc szó és a Csík azonos jelentésű fogalom.
A határozatot a Lixid Project Kft. megfellebbezte a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Azzal érvelt, hogy a törvényszék által kiadott határozat nem tárgyalta érdemben a pert, azaz nem vizsgálta meg a jogalapokat, okfejtése zavaros, és a bizonyítékokat nem vizsgálta meg alaposan. Ezek miatt kérik a határozat semmissé nyilvánítását és az ügy visszaküldését a törvényszékre újratárgyalás céljából.
Fotó: Pinti Attila
A fellebbezési indokok között a Lixid Project Kft. felhozta azt is, hogy az ítélőszék elutasította az utolsó tárgyaláson általuk javasolt bizonyítékokat, amelyeket arra hivatkozva kívánt pótolni a Csíki Sör Manufaktúra, hogy azok elengedhetetlenül szükségesek az igazság megállapításához, ám az új bizonyítékok szükségességére csak az utolsó tárgyaláson derült fény.
az indoklásban rámutatva, hogy a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv 254-es cikkelye alapján a bizonyítékokat a válaszirattal együtt kell benyújtani, csak kivételes esetekben megengedett az utólagos pótlás.
Fotó: Pinti Attila
A táblabíróság ennek okán az ügyet tovább vizsgálta, hogy érdemben is letárgyalja az esetet, tulajdonképpen még egyszer megvizsgált minden régi és új bizonyítékot, majd elrendelt egy szakértői vizsgálatot, ami igazolta az alapfokú döntés megalapozottságát.
Az „Igazi Csíki Sör márka” az ítélet meghozatalakor még nem volt levédve, csupán folyamatban volt a levédési kérelem elbírálása az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt. A levédési kérelem ellen a Heineken Romania óvást nyújtott be a 2009/207-es európai uniós rendelet 41. cikkelye alapján, amit alapfokon a Márkavédelmi Hivatal elutasított.
Ezt a Heineken Romania még egyszer megóvhatja a márkahivatalnál, majd az Európai Unió törvényszékén nyújthat be keresetet, hogy érvényesítse jogait, végül pedig az Európai Unió bíróságához fordulhat legfelsőbb fokon. Mivel ez az eljárás még nem ért véget, a romániai ítélőszéknek nem kellett figyelembe vennie a márkahivatal álláspontját, ami alapfokon a Lixid Project Kft. javára döntött.
Fotó: Pinti Attila
Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.
Az alpolgármesternek fontos feladatai vannak a kisebb községekben is, nem róluk kellene lemondani, hanem inkább a tanácsosok számát kellene csökkenteni – javasolja a Romániai Községek Országos Szövetsége, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva.
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Egyfeszt összművészeti fesztivált idén július 31 és augusztus 3. között tartják Gyergyószentmiklóson. Mutatjuk a fellépőket.
A Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza költőként mutatkozik be július 16-án, szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Kandaké kávézóban, a Bernády tér 3. szám alatt.
A romániai európai parlamenti (EP-) képviselők közül nyolcan szavazták meg csütörtökön az Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ketten tartózkodtak, 12-en ellene szavaztak, 11-en pedig nem vettek részt.
Átadták a forgalomnak csütörtök délután az észak-erdélyi (A3-as) autópályát az 1-es országúttal Tordatúr közelében összekötő gyorsforgalmi utat.
Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.
Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.
szóljon hozzá!