
Amikor nagyon elromlanak a dolgok. Legtöbbször mezőgazdasági területeket akarnak gyorsan – és törvénytelenül – megtisztítani a tűzzel, aztán elszabadulnak a lángok
Fotó: Erdély Bálint Előd
Várhatóan több tíz gazda veszíti el az idei mezőgazdasági támogatásokat, mert tűzzel tisztították meg földjeiket, védett területek felégetése miatt nyolc alkalommal bűnvádi feljelentést is tett a környezetőrség. Noha az elmúlt egy-két évben javult a helyzet a tarlótüzek előfordulását illetően Hargita megyében, a jelenség nem szűnt meg, továbbra is problémákat okoz a térségben, derül ki az érintett hatóságok és intézmények jelentéseiből.
2024. augusztus 03., 08:532024. augusztus 03., 08:53
A vegetációs tüzek gyakoriságáról, a területek felégetői ellen kezdeményezett szankciókról, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében folytatott tevékenységekről készített jelentést a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal kérésére a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a Hargita Megyei Környezetőrség, valamint a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség. Az adatok alapján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az APIA, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) között két éve létrejött egy együttműködési megállapodás, ennek értelmében
Gyakran a tüzek okozóit is csak így tudják beazonosítani, a környezetőrségnek és a tűzoltóságnak ugyanis nincs erre lehetősége, az APIA viszont azonosítani tudja a felgyújtott földek tulajdonosait, ha azok igényeltek támogatást az adott területre.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az idei első félévben az APIA megyei kirendeltsége 35 alkalommal kapott értesítést leégett területekről a katasztrófavédelmi felügyelőségtől, 5 esetben pedig a környezetőrségtől, utóbbiak Natura 2000-es területeken történt tüzesetekről szóltak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mivel a legtöbb tarlóégetés tavasszal történt, amikor még folyamatban volt a támogatásigénylési kérelmek leadása, az érintett gazdák beazonosítása az igénylési periódus lezárása után történt meg.
– áll a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség jelentésében. Ebben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a környezetőrség vegetációs tüzekről szóló bejelentései Natura 2000-es területeken található mocsaras területekre vonatkoztak, amelyek nem mezőgazdasági parcellák, így az APIA nem tudta beazonosítani a tulajdonosokat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azokban az esetekben, amikor azonosították az érintett parcellák használóit, a földek felégetési tilalmának a megszegéséért kiróható szankciók alkalmazása érdekében
Egyébként a kérelmekben feltüntetett összes földterületet rendszeresen és aprólékosan ellenőrzik a Kopernikusz program (az Európai Unió Föld-megfigyelési programja) Sentinel műholdjai segítségével, így azonosíthatók a leégett parcellák – derül ki a megyei APIA jelentéséből. Ebben megjegyzik azt is, hogy
„Tűzzel történő kaszálás” miatt tavalyelőtt több mint kétszáz gazda veszítette el a mezőgazdasági támogatásokat. Voltak, akik számára nem szolgált ez tanulsággal
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Környezetőrség 3 alkalommal,
– derül ki a hatóság által a témában készített friss jelentésből. Noha kedvezőtlen időjárási körülmények – például száraz, forró időszakok, villámlás – következtében is meggyulladhat a növényzet, a legtöbb vegetációs tüzet emberek okozzák, akik így szeretnék megtisztítani mezőgazdasági területeiket – közli a környezetőrség.
Fotó: Pinti Attila
A jelentésben arra is emlékeztetnek, hogy 2022-ig a környezetvédelmi jogszabályok megengedőbbek voltak, és száraz növényzet égetését a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától, valamint a tűzoltóság előzetes értesítésétől tették függővé. 2022. április 7-től azonban teljesen megtiltották ezeket az égetéseket, és módosították a környezetvédelmi törvény szankciókra vonatkozó cikkelyét is,
Továbbá szabálysértésnek minősül a tűzesetek megelőzésének elmulasztása is. A hatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy
A megyei környezetőrség március és április folyamán a tűzoltósággal közösen 4 ellenőrzést hajtott végre olyan közigazgatási egységeknél, amelyeknek a területein tarlótüzek voltak, hogy tudatosítsák a helyi hatóságok feladatait és kötelezettségeit.
Fotó: Veres Nándor
A mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség, a környezetőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség között létrejött együttműködési részeként a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség képviselő a környezetőrség munkatársaival közösen 10 tájékoztatási akciót szervezett, és ezeken a tarlóégetések megelőzésére vonatkozó információkat tartalmazó szórólapokat is osztogattak a célközönségnek – derül ki a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség jelentéséből, amelyben azt is közlik, hogy a helyzet alakulása függvényében a második félévben is folytatják a prevenciós tevékenységeket.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
szóljon hozzá!