
A forradalom utáni összecsapásnak öt halottja és több mint háromszáz sérültje volt. Archív
Az 1990. március 19-21. között Marosvásárhelyen történt etnikai konfliktus, vagy ahogy mindannyian ismerjük, a fekete március eseményeinek újravizsgálását és a tettesek felelősségre vonását kérik a magyar áldozatok hozzátartozói. Válasz a napokban várható.
2017. március 23., 13:122017. március 23., 13:12
2017. március 23., 19:402017. március 23., 19:40
Még március folyamán hivatalos átiratban válaszolnia kell a legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségnek arra a beadványra, amelyet a 27 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom három magyar áldozatának özvegye, illetve a konfliktusban súlyosan bántalmazott, azóta elhunyt Sütő András leszármazottai kezdeményezésére nyújtott be Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd.
A strasbourgi emberjogi bíróság ugyanis az 1989-es forradalom ügyében már megállapította, hogy a romániai államhatalmi szervek a sértett felek panaszainak kivizsgálását nem kellőképpen folytatták le, és kártérítésre kötelezte Romániát. Ehhez hasonlóan a panaszosok kérték a strasbourgi bíróságot, hogy a fekete március kapcsán is kötelezze Romániát az események megfelelő kivizsgálására és kártérítést is állapítson meg.
A beadványban kérik az 1990-ben hatalmon levők felelősségének megállapítását is az emberiség ellen elkövetett bűncselekményért, tehát az okirat egyben feljelentés is a 27 évvel ezelőtti döntéshozók, Ion Iliescu államfő, Petre Roman kormányfő és Gelu Voican-Voiculescu kormányfő-helyettes ellen.
Menyhárt Gabriella ügyvéd szerint
Gerjesztett konfliktus
A fekete március néven ismert eseményekről már évekkel korábban a tanúvallomások és a dokumentumok alapján a szakemberek arra az álláspontra jutottak, hogy tudatosan gerjesztett konfliktusról volt szó, a vérengzés irányított volt. Annál is inkább, mivel 1990. március 15-én Szatmárnémetiben randalírozott és provokált egy marosvásárhelyi csoport, csakhogy az ottani magyarok – ahogy Kincses Előd említette visszaemlékezésében – nem „vették fel a kesztyűt”. Így négy nappal később, március 19-én a Vatra Românească soviniszta szervezet buszokkal hozta be a Görgény-völgyi falvakból a felbújtatott román lakosságot, akik feldúlták a város központját, és fejszékkel és botokkal felfegyverkezve rátámadtak az anyanyelvi oktatás megteremtéséért békésen tiltakozó magyarokra. A katonaság csak akkor avatkozott közbe, amikor a környező falvakból megérkezett magyarok kiverték a románokat, az akkor 52 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyről. A történteknek 5 halottja és majdnem 300 sérültje volt, kizárólag magyar és roma személyeket ítéltek el, a kirobbantók kilétét a parlamenti különbizottság sem fedte fel.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Indoklása szerint Nicușor Dan azért bízta meg Siegfried Mureșant kormányalakítással, mert jelenleg a liberális európai parlamenti képviselő számíthat a legtöbb parlamenti szavazatra.
Szombaton lemondott az RMDSZ-es marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen vizsgálatot indított a rendőrség orvvadászat gyanújával.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék.
Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a SAFE-program keretében tervezett közös dróngyártás felgyorsításáról tárgyalt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha az egyeztetések során nem sikerül megszereznie a kormánya beiktatásához szükséges parlamenti többséget.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
szóljon hozzá!