A fekete március felelőseinek elítélését akarják

A forradalom utáni összecsapásnak öt halottja és több mint háromszáz sérültje volt. Archív

Az 1990. március 19-21. között Marosvásárhelyen történt etnikai konfliktus, vagy ahogy mindannyian ismerjük, a fekete március eseményeinek újravizsgálását és a tettesek felelősségre vonását kérik a magyar áldozatok hozzátartozói. Válasz a napokban várható.

Gáspár Botond

2017. március 23., 13:122017. március 23., 13:12

2017. március 23., 19:402017. március 23., 19:40

Még március folyamán hivatalos átiratban válaszolnia kell a legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségnek arra a beadványra, amelyet a 27 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom három magyar áldozatának özvegye, illetve a konfliktusban súlyosan bántalmazott, azóta elhunyt Sütő András leszármazottai kezdeményezésére nyújtott be Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd.

A panaszosok abban reménykednek, hogy a romániai rendszerváltást előidéző események, valamint az ezt követő bukaresti bányászjárás újravizsgálata után végre a fekete március kiagyalóinak, szervezőinek a kilétére is fény derül, és elítélik a tetteseket.

A strasbourgi emberjogi bíróság ugyanis az 1989-es forradalom ügyében már megállapította, hogy a romániai államhatalmi szervek a sértett felek panaszainak kivizsgálását nem kellőképpen folytatták le, és kártérítésre kötelezte Romániát. Ehhez hasonlóan a panaszosok kérték a strasbourgi bíróságot, hogy a fekete március kapcsán is kötelezze Romániát az események megfelelő kivizsgálására és kártérítést is állapítson meg.

Felszabadító igazságkeresés

A beadványban kérik az 1990-ben hatalmon levők felelősségének megállapítását is az emberiség ellen elkövetett bűncselekményért, tehát az okirat egyben feljelentés is a 27 évvel ezelőtti döntéshozók, Ion Iliescu államfő, Petre Roman kormányfő és Gelu Voican-Voiculescu kormányfő-helyettes ellen.

Menyhárt Gabriella ügyvéd szerint

a korrekt kivizsgálás és az igazság ismerete, illetve a bűnösök felelősségre vonása a marosvásárhelyi magyarok kollektív tudatalattijának felszabadítása miatt fontos.

Gerjesztett konfliktus

A fekete március néven ismert eseményekről már évekkel korábban a tanúvallomások és a dokumentumok alapján a szakemberek arra az álláspontra jutottak, hogy tudatosan gerjesztett konfliktusról volt szó, a vérengzés irányított volt. Annál is inkább, mivel 1990. március 15-én Szatmárnémetiben randalírozott és provokált egy marosvásárhelyi csoport, csakhogy az ottani magyarok – ahogy Kincses Előd említette visszaemlékezésében – nem „vették fel a kesztyűt”. Így négy nappal később, március 19-én a Vatra Românească soviniszta szervezet buszokkal hozta be a Görgény-völgyi falvakból a felbújtatott román lakosságot, akik feldúlták a város központját, és fejszékkel és botokkal felfegyverkezve rátámadtak az anyanyelvi oktatás megteremtéséért békésen tiltakozó magyarokra. A katonaság csak akkor avatkozott közbe, amikor a környező falvakból megérkezett magyarok kiverték a románokat, az akkor 52 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyről. A történteknek 5 halottja és majdnem 300 sérültje volt, kizárólag magyar és roma személyeket ítéltek el, a kirobbantók kilétét a parlamenti különbizottság sem fedte fel.