
Alapkőletétel Nyárádszeredában. Óvoda létrehozását támogatta a magyar kormány a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. Archív
Fotó: Haáz Vince
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve. A tematikus év keretében a 2010 óta rendszerszinten felépített nemzetpolitikai programok megújult formában, új elemekkel bővülve folytatódnak az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a család, a gazdaság, az egyház, a sport és az egészségügy területén. Az elmúlt évek nemzetpolitikai döntéseinek és programjainak köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság, Magyarország kormánya pedig a koronavírus-járvány alatt is tovább dolgozik a magyar–magyar kapcsolatok erősítésén.
2021. január 10., 13:162021. január 10., 13:16
2021. január 10., 13:212021. január 10., 13:21
Az elmúlt évek során a nemzetpolitikai programok és támogatások révén 3000 külhoni magyar intézmény és szervezet programjai váltak évről évre fenntarthatóvá – írja közleményében a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinetje, hozzátéve, hogy „a nemzetpolitikai célú források összegét 2010 óta megtízszereztük, a támogatások, programok minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében”.
2021-ben is folytatódik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, amelynek keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság 83 nemzeti jelentőségű intézményt, 12 nemzeti jelentőségű programot, a programokon belül pedig további 170 intézmény és szervezet programjainak fenntartható működését biztosítja.
Minden külhoni régióban folytatják az óvodák, iskolák, kollégiumok felújítását és újak kialakítását. „Mintegy ezer településen sikerült megtartanunk, illetve növelnünk a magyar oktatásban részt vevők számát a külhonban,
Folytatódik a Határtalanul program is, amellyel már közel 400 ezer magyarországi iskolás juthatott el, illetve juthat el valamelyik külhoni régióba. A járványhelyzetre való tekintettel lehetőséget biztosítanak ugyanakkor a tavalyi évben elmaradt osztálykirándulások 2021-ben történő megvalósítására.
Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér erősítése jegyében bővítik a külhoni magyar vállalkozók támogatását célzó mentorprogramot, amelyet a Vajdaság után a többi külhoni régióra is kiterjesztenek, valamint az idei évben is megrendezik a külhoni magyar vállalkozók találkozóját.
Folytatódnak a kulturális, közösségépítő tevékenységet támogató programok, amelyekkel
2021-ben is meghirdetjük a diaszpórában élő magyarság identitásának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Programot (KCSP) és a szórványban élő magyarságot segítő Petőfi Sándor Programot (PSP), amelyek keretében 2013 óta több száz ösztöndíjas segítette a külhoni magyar közösségeket szerte a világon” – olvasható még a közleményben, amelyben arra is kitérnek, hogy 2021-ben is folytatódik a Kárpát-medencei testvértelepülési program.
2010 és 2020 között 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, illetve épült, valamint számos sportfejlesztés, kiemelt sportrendezvény valósult meg határon túl, amelyek az idei évben is folytatódnak.
„A járványhelyzetben egyértelművé vált, hogy a nemzetpolitika által működtetett programok nélkülözhetetlenek a magyar–magyar kapcsolatok fenntartásában. Célunk, hogy megőrizzük és tovább erősítsük a már meglévő kapcsolatokat, valamint tovább építsük a kapcsolatokat azokkal a külhoni magyar közösségekkel, akiket 2020-ban az online tér adta lehetőségeken keresztül sikerült elérnünk” - zárják a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet közleményét.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!