A szombati ülést Rafai Emil házigazda polgármester vezette, az udvarhelyszéki RMDSZ-es elöljárókon kívül Borboly Csaba, a párt országos önkormányzati tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond a széki pártszervezet ügyvezetője és Moldován József parlamenti képviselő is jelen voltak.

Elsőként Bíró kielemezte a tulipánosok szereplését az elmúlt évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Szerinte az önkormányzati választásokon visszaszerzett községek – Farkaslaka, Szentábrahám, Bögözt és Zetelaka – lakóinak szavazatai az őszi parlamenti választásokkor is meglátszottak. A párt terveiről, törekvéseiről, politikai szövetségeiről előirányzott vitához nem akadt hozzászóló.

Második napirendi pontban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos elnökségének az RMDSZ elnökségével való januári kolozsvári közösködését kérték számon Udvarhelyszék polgármesterei. Moldován képviselő elmondta, hogy az RMDSZ eddig és ezután is minden olyan politikussal találkozik, aki a magyarság érdekeit tartja szem előtt. Kifejtette, hogy a médiában elterjesztett hírekkel ellentétben a két párt semmiféle egyezményt nem írt alá, csupán két alapítványuk, a Kós Károly Akadémia és a Táncsics Mihály Alapítvány vezetői, Markó Béla és Szabó Vilmos írtak alá egy együttműködési megállapodást. Ezután Bokor Sándor, Parajd község polgármestere kért szót. „Mindannyian emlékszünk 2004. december ötödikére, az MSZP akkori álláspontjára, melyet meg lehet bocsájtani, de elfelejteni nem. Az RMDSZ-nek helyre kell hozni kapcsolatait a magyar nemzeti oldallal, velük kell leülni tárgyalni” – fejtette ki, majd Antal István udvarhelyszéki parlamenti képviselő korábbi kijelentését kérte számon, mely szerint „senki” ne mondja meg az RMDSZ-nek, hogy kivel üljön le tárgyalni.

Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere felszólalásában elmondta, hogy nem érti, miért nem tud két olyan szervezet konszenzusra jutni, melyek Romániában és Magyarországon a többség által voltak megválasztva. Példaként Dél-Tirolt hozta fel, ahol az autonómia elnyerését megelőzően az olasz és osztrák kormány harminc év alatt sokszor leült egymással tárgyalni. „Párbeszédre van szükség, le kell ülni Bukaresttel és Budapesttel is, hiszen eltelt már 22 év, a harmincig még nyolc van” – hangsúlyozta. 

Moldován József az idei országos költségvetéssel kapcsolatban kifejtette: a beruházások a 2012-es év szintjére lettek visszaszorítva, mivel a Ponta-kormány elsődleges szempontja az, hogy az elkezdett munkák be legyenek fejezve. „Mivel az éves 1,6 százalékos gazdasági növekedésből származó többletet – ami az újonnan felvett kölcsönnek köszönhető – a kormány nyugdíjak és fizetések emelésére költi, nem jut majd új beruházásokra.”

Benyovszki Lajos megyei önkormányzati képviselő kérdésére, mely szerint mire számíthat ebben az évben Udvarhelyszék, Bíró Barna Botond elmondta: száz körüli módosító javaslatot juttattak el a kormányhoz, melyből közel hatvan a Hargita megyében elkezdett építkezések, beruházások befejezését szorgalmazza. „Az RMDSZ készített egy prioritási listát a tizennégy településen elkezdett munkálatok befejezéséről, ennek összeállításában a 2008–2012 közötti eredményeket is figyelembe vettük”  – tette hozzá.

Borboly Csaba a Hargita megyei választások kiértékelése után a 2013-as megyei költségvetést vázolta. „Hargita jóval kevesebb pénzt kapott, mint az elmúlt évben, ami pluszba érkezett, azt az agyagfalvi műemlék felújítására kaptuk, 90 ezer lejt. A leosztott pénzek az oklándi, bélbori és csíkszeredai gyermekelhelyező központok dolgozóinak bérére sem elegendők, a gyermekvédelemnek szánt összegből 4,6 millió hiányzik. Nincsen fedezet az iskolatej-programra sem, az iskolákban dolgozó logopédusokat nincsen miből fizetni” – sorolta. Szerinte ennek a kormánynak nincsen gazdasági koncepciója, ezért helyi szinten húznak a nadrágszíjakon. Az utak építésével kapcsolatban minden község- és városvezetőt arra figyelmeztetett, hogy idejében lássanak neki a közbeszerzéseknek.

Az ülés végén a regionalizálásról és a székely szimbólumok használatáról is szó esett. Románia tervezett nyolc régiójáról Moldován képviselő az RMDSZ-vezetés álláspontját tolmácsolta, eszerint Hargita megye Fehér és Szeben megyével való egybesorolása gazdasági szempontból nem előnyös. Borboly tanácselnök pedig kijelentette: a székely zászló használata véleménye szerint nem törvényellenes.