Több száz méteres szakaszon teljesen legyalulta a Kis-Homoród medrét a területi vízügyi igazgatóság Homoródkarácsonyfalva közelében, a mederszabályozási munkálatok során tizenöt méter szélesre és legalább négy méter mélyre szélesítették a patakmedret, a kijelölt területen belül a derékvastagságú fáktól a legkisebb bokorig gyökerestől kitermelték a növényzetet. A geometriailag tökéletesen szabályozott patakmeder így egy kopár, élettelen holdbéli tájjá változott, a hatalmas „csatornában” már akadálytalanul folyik tova az alig bokáig érő patak. A helyszínen szerdán terepszemlét végeztek a patakot ügykezelő Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület képviselői, megpróbálva felmérni a patak élővilágában esett kárt és a munkálatok várható hatásait. Közvetlenül a legyalult szakasz fölött több hódvár is van, de az amúgy védett vízparti rágcsálók halálra vannak ítélve, ha a mederszabályozás tovább halad felfelé, ugyanakkor a munkálatok a patak teljes élővilágát veszélyeztetik, ívási időszak van, a halak szaporodása még az alsóbb szakaszokon is lehetetlenné válik a sárossá zavarodott vízben – mondja Gothárd Ferenc Alpár. Ezt a mederszakaszt egyébként még tavaly ősszel gyalulta le a vízügyi igazgatóság, de lejjebb még javában folynak a munkálatok: az intézmény alkalmazottai vágják és darabolják a patakparti fákat, a vízügy által megbízott cég markológépe szélesíti a patakmedret. A horgászegyesület képviselői után hamarosan a vízügy és a munkálatok kolozsvári tervezője is megjelent a helyszínen, így pillanatok alatt hosszú, meddő vita alakult ki, árvíz- és környezetvédelmi érvek ütköztek eredménytelenül: úgy tűnik, e két tevékenység nálunk teljesen ellentmond egymásnak.

A baj azonban talán még nagyobb, mint amilyennek elsőre tűnik, ugyanis a mederszabályozás helyszíne egy gazdag élővilágú Natura 2000-es természetvédelmi területhez tartozik, aminek madárvédelmi területek is részét képezik, így az itt fészkelő, illetve átmenetileg itt élő – gyakran védett – vándormadarak élettere is károsodhatott. A munkálatokra a területen illetékes vízügyi igazgatóság, a több megyét átfogó, Vâlcea megyei központú Olt Medergondnoksági Igazgatóság adott megbízást, az intézmény Hargita megyei kirendeltségétől csak felügyelték a munkálatokat. A vízügy azonban környezetvédelmi engedély hiányában dolgozott, ugyanis a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nem adott ki jóváhagyást a mederszabályozásra, mert a vízügytől nem kapta meg a területet érintő természetvédelmi hatástanulmányt – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől. Az intézmény képviselői elmondták, hogy a galériaerdőkhöz, patakparti fákhoz számos állatfaj közvetlenül vagy közvetve kötődik, a fák kitermelése pedig 40–60 éves regenerációs időt von maga után, ezért engedélyt sem adtak volna a munkálatokra, így talán nem meglepő, hogy nem kapták meg a kért hatástanulmányt a vízügytől. A medergondnokság szerdán mégis engedélyért folyamodott a megyei környezetvédelmi ügynökséghez, de ez a folyamatban levőre nem, csak a jövőben elvégzendő munkálatokra vonatkozik, amelyek az európai uniós alapokból finanszírozott Kis-Homoród menti települések árvízvédelmi munkálatait foglalják magukban. Az ősszel megkezdett, állami finanszírozású mederszabályozási munkálatokra a Hargita megyei önkormányzattól kapott sürgősségi engedélyt a vízügyi igazgatóság.

A patak élővilágát veszélyeztető durva medergyalulás miatt szerdán már feljelentést fontolgattak a területen illetékes vadász- és sporthorgász-egyesületnél, egy madárvédelmi egyesület, illetve egy magánszemély azonban már kedden panaszt tett a megyei környezetvédelmi ügynökségnél és a környezetőrségnél. Az ügynökségnek nincs ellenőrzési hatásköre, a környezetőrség őrség azonban szerdán kivizsgálást indított az ügyben – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől, aki elmondta, megvizsgálják, hogy környezetvédelmi szempontból mennyire volt szabályos a munkálat.

Van környezetvédelmi engedélyük, illetve a EU-s finanszírozású árvízvédelmi munkálatokra már folyamatban van az engedélyeztetés – mondta el megkeresésünkre a Olt medergondnokság Hargita megyei kirendeltségének vezetője, Miklós Géza, majd az intézmény helyszínen tartózkodó főmérnökéhez irányított további információkért. Darvas János kérdésünkre elmondta, a jelentősen kibővített patakmeder a terveknek megfelelően készült el, környezetvédelmi engedéllyel. A látvány alapján valóban eltúlzottnak, durvának tűnhet a mederszabályozás, de ez részben a nálunkfelé sajátosan rendkívül szűk, a szükségesnél jóval keskenyebb patakmedrek miatt van, amit most Karácsonyfalva mellett az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően kibővítettek, másrészt azért, mert a kivitelezési időszakban minden építési helyszín durvának tűnik – mondta el a mérnök, aki szerint egy-két éven belül már teljesen másképp fog kinézni ez a mederszakasz. Megérti a természetvédelmi aggályokat, de a környéken pár éve még komoly árvíz pusztított, így szükség volt a munkálatokra – fejtette ki, az árvizek által mindenüktől megfosztott idős emberek példájával indokolva az árvízvédelmi szabályozás szükségességét.

A jövőben végzendő munkálatok már jóval kevésbé lesznek radikálisak, és szinte teljes mértékben csak a települések belterületeire irányulnak, külterületeken csak a kritikus veszélyt jelentő helyeken fognak mederszabályozást végezni – mondta el Darvas József, aki szerint a munkálatok kolozsvári tervezője egy kifejezetten jó, számos hasonló jellegű referenciamunkával rendelkező szakember.

A Kis-Homoród menti településeken azonban nem így képzelték az árvízvédelmet. Oklánd község polgármestere, Cseke Miklós Duna-csatornának nevezi a Karácsonyfalva mellett legyalult mederszakaszt, és elmondta, noha a kivitelezés előtt, tavaly ősszel a lakosság beleegyezett a munkálatokba, már ellenzik azt, nem gondolták, hogy a mederszabályozás ilyen drasztikus lesz. Ő csak azt kérte a településre szerdán ellátogató szakemberektől, hogy a lakosok patakparti kertjeiben ne tegyenek kárt, az általuk ültetett és gondozott fákat ne vágják ki.

Homoródalmáson éppen szerdán járt a tervező és a vízügy képviselői, hogy a lakosság beleegyezését kérjék a jövőbeni munkálatokra. Rigó Mihály polgármester szerint azonban vegyes a fogadtatása az árvízvédelmi munkálatoknak, többen – látva a korábbi szabályozás eredményét – nem kívánják aláírásukkal támogatni a munkálatokat, mert nem akarják elveszíteni patakparti kertjeik végét a mederbővítés miatt.