Vasárnap lesz az EP-voksolás Romániában

Az immár több mint félmilliárd lakosú Európai Unió 28 tagországának összesen mintegy 400 millió állampolgára 1979 óta választ közvetlenül, öt évre EP-képviselőket. A cseheknél szombat este ér véget a választás, Lettországban, Máltán és Szlovákiában is ekkor szavazhatnak a választópolgárok. 21 tagállamban – így Romániában és Magyarországon is – viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.

Romániában reggel hétkor nyitnak a szavazókörzetek és este kilencig lehet szavazni. Az EP-választás arányos rendszerben zajlik, nincsenek egyéni választókerületek, minden párt országos listát állít.

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében a jelenleg 766 tagú Európai Parlament képviselőinek száma 751-re csökken, így több ország – köztük Románia és Magyarország is – a korábbiaknál kevesebb képviselőt küldhet az uniós képviselő-testületbe. Romániát 33 helyett 32, Magyarországot pedig 22 helyett 21 EP-honatya képviseli majd a következő öt évben.

A képviselők számának csökkentésével párhuzamosan a lisszaboni szerződés növelte viszont az Európai Parlament hatalmát. A mostani választás lesz az első, amelyet követően már nem az unió állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét. A tagállamok vezetőinek feladatául a jelölést szabja a szerződés, és azt is előírja, hogy figyelembe kell venniük a választás eredményét. Emellett az EP immár a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotó.

Néppárti győzelmet jósol az utolsó felmérés

A felmérések szerint az Európai Néppártnak lehet a legnagyobb frakciója az új Európai Parlamentben. Az EP és a TNS Opinion által készített közös felmérés szerdán közzé tett adatai szerint az RMDSZ-t és a Fideszt is soraiban tudó jobbközép, konzervatív Európai Néppárt (EPP) a szavazatok 28,89 százalékával 217 mandátumot szerezhet az EP-ben.

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a voksok 26,5 százalékát kaphatja, amellyel 199 képviselője lehet a strasbourgi parlamenti patkóban. Az uniós parlament harmadik legnagyobb frakcióját továbbra is a liberálisok tudhatják majd magukénak; az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a voksok 8,12 százalékával várhatóan 61 képviselőt küldhet majd Strasbourgba a mostani 83 helyett.

Negyedik helyen a zöldek futhatnak be, akik jelenleg egy képviselőcsoportot alkotnak az Európai Szabad Szövetséggel, amely olyan politikai erőkből áll, amelyek valamilyen terület, régió önrendelkezése, autonómiája, függetlensége mellett szállnak síkra. Nekik együtt a voksok 6,66 százalékával 50 képviselőjük lehet az új EP-ben a jelenlegi 57 helyett. A radikális baloldal, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) a voksok 6,13 százalékával 46 mandátumot szerezhet a mostani 35-tel szemben.

Romániában a bal-, Magyarországon a jobboldal győzelme várható

A CURS közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint a választást Romániában a baloldali PSD-UNPR-PC választási szövetség nyerné meg a szavazatok 44 százalékával. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága 17, a Demokrata Liberális Párté (PDL) 14, a Népi Mozgalom Párté (PMP) 8, az RMDSZ-é 6 százalékos.

Magyarországon is a kormánypártok győzelme várható: a Nézőpont Intézet szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékon áll jelenleg a potenciális szavazók között. A Jobbik a potenciális szavazók 15 százalékát tudhatja maga mögött, 17 százalékukat pedig az MSZP, vagyis a szocialisták megőrzik második helyüket. A DK-ra és az Együtt-PM-re a potenciális szavazók 6-6 százaléka voksolna. Az LMP-nek jelenleg 8 százalékos a támogatottsága.

EP: szavazás: az állandó lakcím az irányadó
Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások, vagyis azok, akik a könnyített honosítás révén jutottak magyar állampolgársághoz, de csak romániai lakcímmel rendelkeznek, csak a romániai EP-választáson voksolhatnak.
Akik rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel, azok – amennyiben ezt előre jelzik az illetékes választási hatóságnál – állampolgárságtól függetlenül az anyaországi pártok listáira adhatják le voksukat. A szavazatokat a magyar külképviseleteken is le lehet adni.

Egyedül indul az RMDSZ

Romániai magyar szempontból a mostani voksolás érdekessége az, hogy elmarad a magyar–magyar verseny. Mint ismeretes, 2007-ben Tőkés László függetlenként indulva szerzett mandátumot, és az RMDSZ is átlépte az 5 százalékos küszöböt, így két képviselőt delegálhatott az EP-be. 2009-ben már a Magyar Összefogás Listája néven közös listát állítottak, az RMDSZ listáján Tőkés volt a húzónév, így sikerült megőrizni a háromfős képviseletet.

Azóta azonban még jobban megromlott a viszony Tőkés és az RMDSZ között, a volt püspök ki is lépett a szövetségből. Az újonnan létrehozott, általa védnökölt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciós lista állítását javasolta az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak ( MPP), azonban ajánlata nem talált kedvező fogadtatásra.

Ennek nyomán Tőkés a Fidesz-KDNP – délvidéki és kárpátaljai jelöltet is felsorakoztató – nemzeti listája biztos befutónak számító harmadik helyén indul a vasárnapi megmérettetésen, miközben az EMNP nem állít saját jelölteket. Mint ahogy az MPP sem, amely gyakorlatilag önállóságát feladva megállapodott az RMDSZ-szel, hogy a szövetséget támogatja, azonban cserében még a lista hátsó negyedében sem indíthat saját jelöltet.

Az RMDSZ így gyakorlatilag romániai rivális nélkül indulhat, és a várakozások szerint két képviselőt – Winkler Gyulát és Sógor Csabát – küldheti az EP-be, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis biztosan átlépi az ehhez szükséges 5 százalékos küszöböt.