Tőkés: A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme nem belügy

Az erdélyi képviselő felszólalásában rámutatott: az emberi − és kisebbségi − jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettől fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely „az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” (7. alapelv), másfelől pedig „a belügyekbe való be nem avatkozásnak” (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Tőkés László szerint, így azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek számonkérésére. Gondot jelent, hogy az európai jog ilyenkor az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja.

Tőkés László megítélése szerint a Lisszaboni Szerződés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelező jogi erővel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni. Ezáltal megőrizhető a kontinens kulturális sokszínűsége, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben érvényre lehet juttatni a sajátos értékek és identitások megőrzésének és integrációjának az alternatíváját. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a „be nem avatkozás” dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésről és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettős mércét – szorgalmazta Tőkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges – tette hozzá az EP alelnöke.

A Lisszaboni Szerződés utáni időszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértői kaptak meghívást. Kiemelt előadói között Martonyi János magyar külügyminisztert, Morten Kjaerum, az Alapjogi Ügynökség igazgatóját, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértői bizottságának elnökét, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP képviselőt, Bauer Edit felvidéki EP-képviselőt és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnökét említhetjük.