Számlaügy: közös védekezési stratégia Háromszéken

Victor Ponta miniszterelnök elmondta: a rendelet szerint az ideiglenes bezárás csak akkor lesz kötelező érvényű, ha a helyszínen 500 lejnél több vagy legalább ugyanennyivel kevesebb készpénzt találnak, mint amennyi a számlákon szerepel.

Azok az egységek, ahol 300–500 lej közötti az eltérés, megúszhatják a bezárást abban az esetben, ha még aznap kifizetik bírságként a különbözeti összeg tízszeresét, míg azokra a cégekre, ahol a különbség nem éri el a 300 lejt, csak pénzbírságot róhatnak ki az ellenőrök.

A csütörtöki kormányülés előtt az ANAF tájékoztatta a miniszterelnököt a március közepén megkezdett ellenőrző akció eddigi eredményeiről: eszerint a hatóság a közel egymillió kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység közül több ezret vizsgált át, ezek közül pedig 232 tevékenységét függesztették fel ideiglenesen.

„Az ideiglenesen bezárt cégek közül mintegy 150 valószínűleg megérdemelte a szankciót, és remélem, hogy a többi esetben sem jellemző a túlkapás” – fogalmazott Victor Ponta a kabinet ülése előtt. Hozzátette: továbbra is támogatja az ANAF tevékenységét, „mert nagy szükség van az adócsalás visszaszorítására”.

Nőttek az adóbevételek

Húsz százalékkal, 1,6 milliárd lejjel emelkedett az év első két hónapjában az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) az államkasszába befolyt összeg a 2014 január–februári időszakhoz képest, ez 2008 után a legnagyobb mértékű bővülés. A hivatalos adatok szerint idén januárban és februárban összesen 10 milliárd lejt fizettek be áfaként, illetve 3,9 milliárd lejt különadóként, ez 14 százalékos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A fogyasztás ugyanakkor januárban 7 százalékkal volt nagyobb, mint 2014 első hónapjában.

Eközben Gelu Ştefan Diaconu, az adóhatóság vezetője a sajtón keresztül válaszolt Klaus Johannis államfő azon kérdésére, hogy az ANAF szerint vajon egy ország tud-e cégek nélkül működni. „Az államelnök úrnak igaza van, egy állam nem tud cégek nélkül működni, de ugyancsak működésképtelen lesz, ha az adócsalás ellen nem lépnek fel hatékonyan, illetve nem tanúsítanak zéró toleranciát minden szintű kihágással szemben” – fogalmazott Diaconu.

A kormány intézkedése ellenére a befektetők nem dőltek hátra: csütörtök este a sepsiszentgyörgyi vendéglátó-ipari egységek illetékesei válságtanácskozást tartottak egy közös, az esetleges túlkapások ellen védelmet nyújtó stratégia kidolgozása érdekében.

A kezdeményezést a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja. A megbeszélésen kiderült: a Háromszéken tevékenykedő ellenőrök minden átvizsgált egységet megbírságoltak, eleve adócsalónak tekintették mind a tulajdonosokat, mind az alkalmazottakat, akit erőfitogtatással próbáltak megfélemlíteni, még a zsebeiket is kiüríttették, sőt esetenként a vásárlókkal, ügyfelekkel is kiabáltak. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy törvénymódosításra, a borravaló szabályozására van szükség.

Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke hangsúlyozta: a „roham” nyomán az is kiderült, hogy a vendéglátósok és beosztottjaik nem föltétlenül ismerik jogaikat, így nem tudnak védekezni az ellenőrök gyakori túlkapásai, illetve a törvénytelenségek ellen. A kamara ennek orvoslása érdekében felkészítőket szervez. Édler egyébként arra biztatja a megbírságolt egységek illetékeseit, hogy fellebbezzenek a visszaélések miatt, és ne fogadják el az aránytalanul nagy szankciókat.

A túlkapások ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is felszólalt: a Mátis Jenő alelnök által aláírt közlemény szerint „a legutóbbi demonstratív ellenőrzési hullám nem erősítette a polgárok állami intézményekbe vetett hitét, sőt arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a legmagasabb szinteken megúszható egy bűncselekmény, addig a kisvállalkozók működési engedélyét hónapokra felfüggeszthetik néhány lejes eltérések miatt”.

A néppárt szerint nem elhanyagolható szempont, hogy a legsúlyosabb büntetéseket a három, többségében magyarok lakta megyében – Hargita, Kovászna, Maros – rótták ki.