Putyin: nem épül meg a Déli Áramlat

„Figyelembe véve azt, hogy mindeddig nem kaptunk engedély Bulgáriától, úgy tartjuk, hogy Oroszország ilyen körülmények között nem képes folytatni az adott projekt megvalósítását, vagyis e gázvezeték-rendszernek a Fekete-tengerben való kiépítését… Nem kezdhetjük el az építést a tenger alatt mindaddig, amíg nem kapjuk meg ehhez Bulgária jóváhagyását” – szögezte le az orosz elnök. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy megépítik a vezetéket a bolgár partokig, és ott meg is állnak – tette hozzá.

A Déli Áramlat beruházásért felelős Gazprom orosz állami energetikai cég ezt követően közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a projektet lezárták.

A Gazprom egy képviselője egy hete még úgy nyilatkozott, hogy december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat építése. Az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Európa több országába, így – Románia elkerülésével – Magyarországra is eljuttató vezetékrendszeren az akkori tervek szerint 2015 végén indulhattak volna meg a szállítások. Teljes kapacitása évi 63 milliárd köbméter földgáz lett volna.

Vlagyimir Putyin az Európai Unió ellenkezésével indokolta a projekt meghiúsulását, és azt ígérte, Moszkva a jövőben Európa helyett más felvevőpiacokat fog előnyben részesíteni. Az Európai Bizottság elsősorban azért kifogásolta a projektet, mert uniós szabályokba ütközik, hogy a Gazprom nemcsak a vezeték üzemeltetője lett volna, hanem kizárólagos szállítási jogot is birtokolni akart a Déli Áramlatra vonatkozóan.

„Az a véleményünk, hogy az Európai Bizottság álláspontja nem volt konstruktív. Ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlat projektjét), akkor nem lesz megvalósítva” – fogalmazott Putyin, hangsúlyozva: a gázvezeték megépítésének a munkálataihoz Oroszországban már minden készen állt.

„Energiahordozóinkat a világ más régióiba irányítjuk át, és meggyorsítjuk a cseppfolyós földgázra vonatkozó projektjeink valóra váltását\" – tette hozzá. Az orosz elnök szerint ez az átirányítás korántsem szolgálja Európa gazdasági érdekeit, hiszen Európának nélkülöznie kell majd az említett gázvezetéken szállítani tervezett energiahordozókat. Putyin az tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az Európai Bizottságtól az elmaradt haszonért. Bulgária közvetlen bevételei a tervezett gázszállításoknak köszönhetően legalább 400 millió eurót tettek volna ki évente.

Ugyanakkor Putyin azt is bejelentette, hogy Moszkva kész együttműködni Ankarával egy Európát ellátó földgázelosztó-központ létrehozása érdekében. A török–görög határon létrehozandó elosztó ellensúlyozná a Déli Áramlat meghiúsulását – mondta Putyin. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte, hogy a Törökországba irányuló új gázvezeték számára ugyanaz lesz a kiindulópont, amely a Déli Áramlat számára szolgált volna. Miller amúgy megjegyezte: a Déli Áramlat földgázvezeték tervét lezárták. „A projekt ügye le van zárva. Ennyi” – mondta a vállalati vezető újságíróknak.

Miller jelezte: jogi személyt hoznak létre egy olyan új projekt megvalósítására, amely biztosítaná majd a Törökországba irányuló gázvezeték megépítését. Ennek a jogi személynek a Gazprom lenne az alapítója Oroszországban, amely kész fontolóra venni a török partnerek bevonását – tette hozzá. „A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos probléma mára megoldódott” – mondta Miller.

A Törökországba irányuló új gázvezeték számára ugyanaz lesz a kiindulópont, amely a Déli Áramlat számára szolgált volna – közölte Alekszej Miller. A kiindulópont a Russzkaja kompresszorállomás, ugyanaz, amelyet a Déli Áramlat számára terveztek (a Fekete-tenger parti Anapában).

A Gazprom-vezér szerint az új, Törökországba irányuló tengeri gázvezetéken keresztül évente 63 milliárd köbméter halad át, ebből 14 milliárd köbméter közvetlenül Törökország igényeinek a kielégítésére szolgálna, a fennmaradó mennyiséget a török–görög határra irányítják.

Románia a Fekete-tengeri gázra koncentrál

Románia a földgázzal kapcsolatos infrastrukturális beruházások terén a közeljövőben a Fekete-tengeri földgázra koncentrál. Răzvan Nicolescu energetikai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kedden arról beszélt, hogy 230 millió eurós beruházással vezetnék el a Fekete-tengerben található gázat a Giurgiu megyében található Podişorba, hogy ott azt rá lehessen csatlakoztatni az országos vezetékhálózatra.

A miniszter elmondta, abban bíznak, hogy a projektet az Európai Bizottság támogatásával sikerül megvalósítaniuk. Mint ismeretes, az OMV Petrom és az ExxonMobil 2012-ben fedezett fel egy földgázlelőhelyet a tenger mélyén, amelyet 42-84 köbméteresre becsülnek. A kitermelés viszont várhatóan csak az évtized vége felé kezdődhet el.

Răzvan Nicolescu május végén beszélt arról, hogy 2019-ben megkezdődhet a Fekete-tenger alatt talált földgáz kitermelése, ami szintén a román elosztórendszerbe kerül, miután egy héttel korábban a román gázhálózatot működtető Transgaz vállalat megállapodást kötött erről a koncessziós joggal rendelkező osztrák OMV-vel és amerikai Exxonnal. Az OMV romániai leányvállalata, a Petrom és az ExxonMobil egyébként még 2008-ban írt alá együttműködési szerződést 9900 négyzetkilométernyi tengerfenék feltérképezésére.

NYT: a Gazprom pénzelte a palagáz-ellenes tüntetéseket

Részben a Gazprom pénzelte a palagáz-kitermelés elleni európai – köztük romániai – tüntetéseket – állítja román és litván forrásokra hivatkozva a The New York Times. A lap szerint az orosz állami tulajdonban levő energetikai cég érdeke az, hogy megakadályozza az orosz földgáztól függő országokat az alternatív energiaforrások kiaknázásában. Ezzel ugyanis megtarthatja vezető szerepét az energetikai piacon, ami fontos külpolitikai fegyver a Kreml számára.

A lap Pungeşti község polgármesterét, Mircia Vlasát is megszólaltatta. Ez az a falu, ahol néhány hónapja dulakodásba torkolltak a palagáz után kutató amerikai Chevron cég elleni tüntetések. Az elöljáró szerint a faluban korábban sohasem voltak tüntetések, aztán egyszer csak egymást érték a megmozdulások. A polgármester a Gazpromot sejti a háttérben. A lap litván forrásokra is hivatkozik, megjegyzi ugyanakkor, hogy nincsenek közvetlen bizonyítékok a Gazprom érintettségére.

Amerikai gáz Közép-Kelet-Európába?

Az amerikai palagáz exportjának a közép-és kelet-európai energiabiztonságot erősítő liberalizálásának lehetőségéről tárgyaltak Harry Reiddel, a szenátusi többség vezetőjével hétfőn Washingtonban a V4-csoportnak az amerikai fővárosba akkreditált nagykövetei.

„A találkozó folytatása annak a kezdeményezésnek, amelyet a magyar V4-elnökség alatt elindítottunk, és kértük a kongresszus támogatását az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára vonatkozó engedélyek kiadásának felgyorsításában, mert ez elősegítené az egész közép- és kelet-európai térség biztonságát, valamint csökkentené az orosz gáztól való kiszolgáltatottságát” – nyilatkozott az MTI-nek a megbeszélést követően Szapáry György washingtoni magyar nagykövet.

Reid, aki a megbeszélés folyamán értesült arról, hogy lekerült a napirendről a Déli Áramlat földgázvezeték megépítése, rokonszenvvel viszonyult a V4-országok kéréséhez. Konkrétumot azonban azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslatot mikor tűzik a szövetségi felsőház napirendjére, nem mondott. A washingtoni V4-nagykövetek egyébként márciusi közös nyílt levelükben a „hidegháború emlékét felidéző” ukrajnai válságra hivatkozva sürgették az amerikai kongresszus vezetőitől az amerikai LNG európai exportjának engedélyezését.