Nem vállalhatnak felelősséget a tanügyi törvényért

Az Alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktus alakult ki a parlament és a kormány között, azt követően, hogy a kabinet visszavonta a szenátusból az oktatási törvényt.

Szőcs Lóránt

2010. november 03., 16:302010. november 03., 16:30

2010. december 07., 13:452010. december 07., 13:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mircea Geoană, a szenátus elnöke kereste meg az Alkotmánybíróságot, ő jelezte az alkotmányos jellegű jogi konfliktus kialakulását. Geoană kifejtette, hogy ez a konfliktus amiatt alakult ki, mert a kormány úgy döntött, visszavonja a szenátusból az oktatási törvényt, és felelősséget vállal érte a parlament előtt.

„A Boc-kormány, egy előző reinkarnációja során 2009-ben már megtette ezt. Most egy év elteltével ugyanazzal próbálkozik” – tette hozzá, és elmondta, az Alkotmánybíróság már egyszer visszautasította a kormány felelősségvállalását az oktatási törvényért, a testület akkor kifejtette, hogy csak rendkívüli esetekben élhet a kormány ezzel a lehetőséggel. „Nem természetes, hogy a kormány újra és újra megismétli ugyanazt a hibát, mi helyes útra akarjuk terelni, s ha nem, akkor majd véglegesen megtesszük ezt a bizalmatlansági indítvánnyal” – mondotta a szenátus elnöke.

Geoană úgy értékelte, hogy az oktatási törvény szenátusból történő visszavonása „önkényes gesztus” és ez egyenlő a parlament törvényhozói szerepének felszámolásával. Időközben, október 28-án a kormány kihirdette a jogszabályt, melyért felelősséget akart vállalni.

A történelem ismétlődik, 2009. november 18-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány által 2009. szeptember 15-én, felelősségvállalással elfogadott tanügyi törvényt. Indoklásában, akkoriban az Alkotmánybíróság rámutatott, a kormány nem vállalhat bármikor, bármilyen körülmények között felelősséget egy törvényért, mert ez a módszer egy kivételt képez a jogállamiság természetes rendjében. A bírák arra is rámutattak, hogy a kormánynak nincs abszolút joga egy törvény szerkezetének és tartalmának megállapításában, kormányprogramját alá kell rendelnie a valóság feltételeinek, ha eltekint ettől, azt jelenti, a hatalmi ágakat próbálja egymás alárendeltségébe vonni. Az Alkotmánybíróság ilyen formában akkoriban elfogadta a liberális képviselők kifogásait, akik a törvény több cikkelyét alkotmányellenesnek találták, egyebek mellett azt is, amely értelmében az iskolák igazgatói és aligazgatói nem lehetnek egyetlen politikai pártnak sem tagjai.

Később, 2010 tavaszán a kormány újabb oktatási törvényt terjesztett a parlament elé, de az a szenátusban elakadt.

Az Alkotmánybíróság döntése után, a felelősségvállalás félbeszakad

Daniel Buda, a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerdán az Alkotmánybíróság döntése után azt nyilatkozta, hogy a felelősségvállalás folyamatát megszakítottnak tekintik. A benyújtott bizalmatlansági indítvány okafogyottá válik, a törvény megy tovább a maga útján a szenátusban. Buda a Mediafaxnak elmondta, hogy formális szempontból a felelősségvállalási procedúra nem folytatódhat.

Ecaterina Andronescu kijelentette, a szenátus oktatási bizottsága folytatja és felgyorsítja az oktatási törvény vitáját.