Fotó: Boda L. Gergely
A parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását. A Zöld Erdély Egyesület nem lát az új jogszabályban jelentősebb előrelépést, az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform elmaradt. A megújított jogszabályt leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik – állítja Kovács Zoltán Csongor, az egyesület elnöke.
2015. március 02., 17:212015. március 02., 17:21
A kerettörvényt portálunkon Korodi Attila parlamenti képviselő ismertette, általában pozitívnak minősítve. Szerinte a kisebb erdőterületek tulajdonosai számára megkönnyíti az erdőgazdálkodást és kitermelést az erdészeti törvény módosított változata. Továbbá a romániai faipar előnyös helyzetbe hozása, a nyersanyag exportjának visszaszorítása is az egyik célja az elfogadott módosításoknak, vélte a képviselő.
Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint azonban nem mind pozitív előjelűek a meghozott változtatások. Természetvédelmi szempontból előremutató előírás a Szűz Erdők Nemzeti Jegyzékének létrehozása. Pozitív jel az „erdei táj megőrzése” fogalom felbukkanása is a törvényben, valamint, hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma. Ám visszalépések is történtek a jogszabály-módosítás során. Az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz, csak kivételes esetekben, amelyeket nem pontosít. Az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalapot jelentősen csökkentették, ám megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiirthassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a járulékos zavarás: forgalom, fény-, zaj-, hőszennyezés, hulladék, szennyvíz fokozódását segíti elő – figyelmeztetnek a zöldek.
Gazdasági szempontból legfontosabb az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozása, valamint a bútorgyártók segítése. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat, illetve cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30 százalékát, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joguk lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket csak követendő elvekként sorolja fel. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia kétmillió hektár területet kell beerdősítsen 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti Erdősítési Program terve, ez azonban már csak 422 ezer hektár erdő telepítését írja elő, és a mai napig nem lett jóváhagyva.
Az erdészetek bevételének növekedését és ezáltal munkájuk minőségi javulását talán elősegítheti a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedési jog megadása – véli Kovács.
Összességében azonban a szükséges reformok a jelenlegi módosításokkal nem valósultak meg, teszi hozzá. Az egyesület elnöke a hibákat a következőkben látja: a jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra, törekvés az átláthatóság növelésére sem. Nagy hiba, hogy még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról az erdészet külön engedélye nélkül. Következésképpen illegális fakitermelésnek, lopásnak csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el.
„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elvi pozitívumokat nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzáadódik a le nem bukott és az „elintézett” fatolvajlás, az árvizek okozta károk. Amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fáktól az erdő” – mondja Kovács Zoltán Csongor.
Vizsgálati fogságba helyezte szombaton a bazini (Pezinok) székhelyű speciális bíróság a Robert Fico miniszterelnök ellen szerdán elkövetett fegyveres merénylettel gyanúsított és a támadást követően a helyszínen őrizetbe vett, lévai illetőségi Juraj C.-t.
Elsüllyedt egy tanzániai zászló alatt közlekedő hajó szombat reggel a Fekete-tengeren, 26 tengeri mérföldre a Tulcea megyei Szent György kikötőtől – közölte a Román Tengerészeti Hatóság.
„Az összmagyarság érdeke minél több, a nemzeti ügyért elkötelezett határon túli magyar és magyarországi képviselő mandátumszerzése” – áll a határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozatában.
A szlovák kormány nyitrabányai kormányülését követően meglőtték Robert Ficó miniszterelnököt, a helyi kutúrház előtt – számol be a szlovák Denník N portál alapján a hvg.hu. A kormányfőt a gyomrán és a mellkasán érte találat.
Bóka János magyar európai uniós ügyekért felelős miniszterrel és Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettessel találkoztak az RMDSZ európai parlamenti listavezetői szerdán – számolt be közleményben Vincze Loránt EP-képviselő.
A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke.
Meghalt egy 17 éves lány hétfőre virradóra a Temesvár és Berekszó között bekövetkezett közúti balesetben, miután az autó, amelyben utazott felborult.
Igen, az albánok így nevezik magukat, és ősidők óta íratlan törvények révén helyezik maguk számára mindenek fölé a vendég segítésének, védelmének, megbecsülésének szentségét. Egy erdélyi báró hosszú éveket töltött körükben.
Háromszáz napra bevonták a jogosítványát egy 67 éves gépkocsivezetőnek, miután 139 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott, nem állt meg a rendőrök jelzéseire, majd menekülés közben autójával nekiment egy másik gépkocsinak.
Több mint 560 gépkocsivezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt.
szóljon hozzá!