Merkel: Az euró az egységes Európa garanciája

Angel Merkel szerint Németországnak „jól megy”

A Bundestagban szerdán elhangzott, a karlsruhei bírói testület állásfoglalást követő beszédében Angela Merkel úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság a két tavalyi mentőcsomagot támogató határozatával teljes mértékben kormánya európolitikájának helyességét erősítette meg.

A német alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy a tavaly tavasszal elfogadott görög, valamint az azt követő euróövezeti támogatási csomag – valamint az abban való német részvétel – nem ütközik a német alkotmányba, ahogy azt a panaszosok vélelmezték. A bíróság ugyanakkor a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy a német parlament számára a jövőben hasonló mentőcsomagok kidolgozásakor, illetve jóváhagyásában az eddiginél nagyobb beleszólást kell biztosítani.

Merkel kiemelte, hogy az alkotmánybíróság egyformán szót emelt az egyéni felelősség és a szolidaritás, továbbá a parlament abszolút beleszólási joga mellett. A kancellár úgy értékelte, hogy kormánya éppen ezt az utat követi.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy országa megerősödve került ki az elmúlt évek gazdasági, illetve pénzügyi válságából. Mindennek alátámasztására azt hozta fel, hogy nincs jele recessziónak, Németország ismét az Európai Unió növekedési motorja – emelte ki.

Németországnak „jól megy”, a koalíció az első két évben jó munkát végzett, fő választási ígéreteit tartani tudta: a munkanélküliek száma 3 millió alá csökkent, a német államháztartás hiánya idén a GDP 1,5 százalékát érheti el, a 3 százalékos maastrichti küszöbérték felét. Ugyanakkor a GDP 83 százalékát kitevő német államadósság még mindig messze felette van a 60 százalékban maximált maastrichti kritériumnak.

Merkel ennek ellenére rendkívüli kihívásokról beszélt. Első helyen az euró stabilizálását említette. Az euró több, mint egy valuta – fogalmazott a kancellár, aki szerint az euró az egységes Európa garanciája. Megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint az euró kudarca Európa kudarcát jelentené. „Ezt pedig nem engedhetjük meg” – tette hozzá.

A német kancellár a legfőbb problémának Görögország és több más ország eladósodását nevezte. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez az eladósodás nem évek, hanem évtizedek hibás filozófiájának a következménye. Ennek kapcsán hangsúlyozta a szolidaritás szükségességét, de leszögezte, hogy mindez nem helyettesítheti az egyéni felelősséget.

Az adósságválság lehetséges megoldásával kapcsolatban a kancellár ismét elutasította a közös euróövezeti kötvény bevezetését. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez a válság megoldásának teljes mértékben elhibázott útját jelentené, és egy „adósságunióba” vezetne.

Merkel úgy vélte, hogy a jövőben „még több” és „még stabilabb” Európa szükséges. Ennek érdekében azonban ésszerű és helyes politika kell, és nem utolsósorban bátor döntésekre van szükség – fogalmazott a kancellár, utalva az uniós szerződések módosításának lehetőségére is. „Mindez többé nem jelenthet tabut” – érvelt Merkel, közvetve megengedhetetlennek nevezve, hogy egy ország – Görögország – az egész euróövezetet veszélyeztethesse.

A kancellár szerint a Lisszaboni Szerződés nem tartalmaz semmifajta mechanizmust az ilyen válságok kezelésére. Felvetette annak lehetőségét is, hogy a stabilitási és növekedési paktumot sorozatosan megsértő országok ellen az Európai Bíróság előtt tehessenek panaszt.