Közvitát váltott ki az RMDSZ régióátszervezési törvénytervezete

A 16 fejlesztési régió a következő: Botoşani – Suceava, Bákó – Iaşi – Neamţ – Vaslui, Brăila – Buzău – Galaţi – Vrancea (I. makrórégió), Constanţa – Tulcea, Bukarest, Călăraşi – Ialomiţa – Ilfov, Giurgiu – Teleorman, Dolj – Mehedinţi – Olt (II. makrórégió), Gorj – Vâlcea, Argeş – Dâmboviţa – Prahova (III. makrórégió ), Arad – Krassó-Szörény – Temes, Fehér – Hunyad, Szeben – Brassó (IV. makrórégió) és Kovászna – Hargita – Maros, Beszterce-Naszód – Kolozs – Máramaros és Bihar – Szilágy – Szatmár (V. makrórégió).

A törvénytervezetet negatívan véleményezte a szenátus közigazgatási bizottság, de kezdeményezők által benyújtott formában ment át a felsőházon. A tervezetet megvitatja a Képviselőház, amely döntéshozó fórumnak számít ebben a kérdésben.

A PC megakadályoztatná a régiók átszervezését

Durva támadást indított csütörtökön a régiófejlesztési tervezet ellen a Konzervatív Párt. Egy közleményben kifejtik, hogy felhívták már a közvélemény és a politikusok figyelmét, a decentralizációra és a regionális újraszervezésre csak közigazgatási és nem etnikai szempontok alapján kerülhet sor, „bizonyítékaik vannak, hogy az RMDSZ a közvélemény által észre sem vett kis lépések politikájával próbálja elérni Hargita, Kovászna és Maros megye egybeolvasztást”.

„Maros megyével kiegészítve létre akarják hozni a Harcovot, az RMDSZ-es enklávét, államot az államban. Ezt a célt szolgálja a sokat emlegetett kisebbségi törvény is, melyet most a PDL segítségével kiszedtek a naftalinból. A PDL semmit nem tesz, hogy megakadályozza partnere nemzetellenes politikáját” – húzza alá a közlemény.

A konzervatívok szerint az RMDSZ románellenes magatartásának és a PD-L cinkosságának újabb bizonyítéka, hogy sikerült a szenátus hallgatólagos beleegyezésével elfogadtatni a Románia fejlesztési régióit szabályozó 2004/315-ös törvény módosítását.

„Nyilvánvaló, hogy ezt a régiót úgy kívánják létrehozni, hogy többségében magyarok lakják. Így az RMDSZ megteheti majd a következő lépést és kérheti az autonómiát, a térség összes vezető tisztségét, azzal az indokkal, hogy be kell tartani az arányosság elvét. Egy többséget próbálnak létrehozni, mesterséges módon, ilyen cselekkel, mint most a szenátuson átlopott módosítás. Az európai érvelés álcája alatt, az RMDSZ ismét létre akarja hozni a Maros Magyar Autonóm Tartományt, a szovjet időszakban létrehozott mintára. Az RMDSZ következő lépése, a látszólag ártatlan törvénymódosítás elfogadtatása a Képviselőházban” – állítják a konzervatívok.
.

Antal: a régióátszervezésből nem etnikai téma

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke – reagálva a konzervatívok nyilatkozatára – kifejtette Románia érdeke a fejlesztési régiót átszervezése. Ebből nem szabadna „politikai vagy etnikai” témát csinálni, hanem tudományos alapokon kellene megvalósítani.

Mint hangsúlyozta, Románia nagyon sok európai uniós pénzt veszít amiatt, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók európai szinten nem versenyképesek. Hozzáfűzte: a régiók, mivel túlméretezettek, a regionalizmus és a szubszidiaritás alapelvét nem tartják tiszteletben. Legtöbbször a támogatások nem oda folynak be, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint az elmúlt években számos olyan tanulmány készült, amelyekből világosan kiderül: a jelenlegi régiók létrehozása tovább mélyítette a szegények és gazdagok közötti szakadékot. Úgy a különböző régiók között, mint az egyes régión belül a gazdag megyék még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, a szakadék nőtt a szegény és a gazdag megyék között.

Példaként a Központi Fejlesztési Régiót említette, amelyben van két gazdag megye: Brassó és Szeben, három szegényebb: Kovászna, Hargita, Fehér, és valahol a kettő között helyezkedik el Maros megye.

„Éppen ezért úgy gondolom, Románia érdekeit szolgálja a régiók újraszervezése oly módon, hogy a szubszidiaritás elvét meg lehessen valósítani” – mondta Antal.

Antal hangsúlyozta: az Európai Unióban létezik egy alapelv, miszerint a régiók határainak meghúzásánál a történelmi, földrajzi és kulturális elvnek egyaránt érvényesülnie kell, éppen ezért Hargita, Kovászna és Maros megyének egy régiót kellene alkotnia.

„Úgy történelmi, mint földrajzi vagy éppen gazdasági, kulturális szempontból szükség lenne erre, és nem szabadna politikai vagy etnikai ügyet csinálni belőle, és sokat vitatkozni róla. (…) Tudományos alapokra kell helyezni az ügyet, nem pedig politikai vagy etnikai alapokra, mert abból nagyon sok félelem, probléma adódik, amelyek elbonyolítják a kérdést, és leginkább mi veszítünk, akik itt élünk, románok és magyarok egyaránt, de összességében Románia is veszít, hiszen nem lesz képes európai uniós alapokat lehívni” – fejtette ki Antal.