
Növelné a fertőző betegségek elleni védekezés hatékonyságát az új törvény, de a szabályozás elfogadása még várat magára
Fotó: 123RF
Egy éve elakadt a képviselőházban az új oltástörvény-tervezet, amely az egészségügyi szakemberek szerint lehetőséget teremtene a járványos megbetegedések, például a Romániában 59 gyermekáldozatot követelt kanyaró elleni védekezés hatékonyságának növelésére. A késlekedés pontos okát a járványügyi szakemberek, de még a szenátus, illetve a képviselőház egészségügyi szakbizottságainak képviselői sem ismerik.
2018. november 16., 22:182018. november 16., 22:18
Az új oltástörvény tervezete már közel két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, ám a képviselőházban elakadt az új szabályozás.
Egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az egészségügyi minisztérium köteles álladóan készleten tartalékolni megfelelő mennyiségű kötelező védőoltást, az oltásmegtagadást pedig csak az immunizálás elutasításával járó kockázatok pontos ismeretében teszi lehetővé a szülők számára.
„Nem tudom, hányan kell még meghaljanak. Mert 59 gyerek meghalt ebben az országban egy olyan járványos betegségben (kanyaró, szerk. megj.), ami ellen létezik oltás.
– fogalmazott lapunknak az új oltástörvény elfogadásának késlekedését kifogásolva Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint
„Mi egy szégyenfolt vagyunk az európai térképen kanyaróügyben. És ha beüt a szamárköhögés, akkor abban is azok leszünk. Nálunk még mindig olyan gyermekbetegségek ütik fel a fejüket, amelyek Európa civilizáltabb részein már rég nincsenek” – mondta, érthetetlennek nevezve a törvénymódosítás késlekedését. Szerinte ez egy burkolt módja annak, hogy a képviselők a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmének felkeltése nélkül a törvény ellen szavazzanak. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok pontatlanok, ugyanis beléjük lehet magyarázni, hogy Romániában nem kötelezőek a védőoltások – érvelt az új tervezet mellett Tar Gyöngyi.
A tervezet képviselőházi megvitatásának halogatását a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke sem érti. László Attila lapunk megkeresésére elmondta,
Számára azért is megmagyarázhatatlan a halogatás oka, mert az új törvény egyebek mellett olyan kötelezettségeket foglal magában, hogy az államnak két évre előre kell gondoskodnia a kötelező védőoltások készleteiről vagy hogy az oltóanyagokat megfelelő körülmények között el kell juttatnia a háziorvosokhoz. Része az új előírásoknak a szülő informálásának kötelezettsége is, de ez nem oltási kötelezettséget jelent, hanem azt, hogy a szülő a tájékoztatás után hozza meg a döntést arról, hogy beoltatja-e gyerekét vagy sem – magyarázta László Attila.
A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára politikai okokat vél a késlekedés hátterében. Vass Levente megkeresésünkre elmondta, szerinte
„Legalább négy-öt olyan rendezvényen vettem részt, ahol az egészségügyi világszervezet és más szervezetek is nyomatékosan kérték a román kormánytól és a parlamenti bizottságoktól, hogy ezt a törvényt átvigyék. Az egészségügyi bizottság titkáraként, az RMDSZ parlamenti képviselőjeként azt tudom mondani, hogy ez nem az RMDSZ-től függ, mi is türelmetlenül várjuk, hogy a kormányzó pártkoalíció milyen pozícióba helyezkedik” – fogalmazott a helyzetről Vass Levente. Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a jogszabály elfogadásának nincs semmilyen szakmai akadálya:
Megérzése szerint egyébként a képviselőház el is fogadná az új jogszabályt, ha végre napirendre kerülne, ugyanis a képviselők többsége támogatja.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
szóljon hozzá!