
Elismerte Ion Iliescu volt államfő, hogy a 2002–2003-as időszakban „elvi beleegyezését” adta ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) központot hozzon létre Romániában.
2015. április 23., 17:392015. április 23., 17:39
Az exelnök a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva azt mondta: nem tudott róla, hogy titkos börtönt akarnak az intézményben működtetni. A részleteket Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója dolgozta ki.
Iliescu a német lapnak elmondta: az amerikai szövetségesek azt kérték, hogy Románia biztosítson a számukra egy helyiséget. Ő elvi beleegyezését adta, a részletekkel azonban Talpeş foglalkozott, aki többek között az államfő hivatal nemzetbiztonsági osztályát is vezette.
Kijelentette: a CIA kérésének teljesítése olyan gesztus volt, amellyel a küszöbön álló – és 2004-ben bekövetkezett – NATO-csatlakozás előtt elősegítette az Egyesült Államok és Románia közötti közeledést. Iliescu azt állította: akkoriban nem tűnt jelentős dolognak a kérés, és azért hagyta jóvá, mert egy katonai szövetségesről volt szó. Ugyanakkor, ha tudta volna, hogy mire szolgál a CIA rendelkezésére bocsátott helyszín, nem hagyta volna jóvá – állította Iliescu.
Ioan Talpeş megerősítette a Der Spiegelnek Iliescu által mondottakat. Elmondta, a CIA 2003 és 2006 között használta a rendelkezésére bocsátott ingatlant, és az akkori államfő szabad kezet adott neki az ügy rendezésében. Azt mondta, nem volt információja arról, mi zajlik az épületben, de tudta, hogy akár „veszélyes dolgok” is történhettek.
Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, a hivatalos román álláspontot ismételve még múlt héten is tagadta, hogy Romániában titkos CIA-börtön működött volna, amelyben bírói jóváhagyás nélkül tartottak fogva, illetve kínvallatásnak vetettek alá olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai.
A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában is működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Teljes támogatásáról biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök Washingtonban csütörtökön, az általa kezdeményezett Béketanács első ülésén.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat „valós” helyzetét – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint hétfőn Budapesten.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
George Simiont és népes delegációját senki nem fogadta az Egyesült Államokban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő, aki szerint ez sokat elárul a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének külföldi megítéléséről.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
szóljon hozzá!