Hitelminősítői figyelmeztetés az EU-csúcs előtt

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy az EU alapszabályzatának módosítását javasolják

Megfigyelés alá vett tizenöt euróövezeti tagállamot, köztük a lehetséges legjobb, AAA besorolású Németországot és Franciaországot hétfő este a Standard & Poor\'s. Az eurózóna 17 tagállama közül most csak a már leminősített Görögországot és a már figyelőlistás Ciprust hagyta ki az S&P. A világ legnagyobb hitelminősítője az amerikai tőzsdezárások után, hétfőn késő este Londonban közölte: véleménye szerint „a rendszerszintű stressz” az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésére lefelé ható nyomást gyakorol.

Wolfgang Schäuble szerint nem lehet a pénzügyi piacok bizalmát egyik napról a másikra visszanyerni, „még ha a lehető legjobb döntés születik is” pénteken az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján. A miniszter Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére utalva szorgalmazta, hogy a találkozón szülessen felkérés egy szerződésmódosítás kidolgozására. A szerződésmódosítást minél előbb végre kell hajtani, a módosítást kidolgozó konvent akár négy héten belül lezárulhat – vélekedett.

A német miniszter osztrák kormánytagokkal együtt pódiumbeszélgetésen vett részt az unió jövőjéről az osztrák fővárosban. Schäuble egyetértett Maria Fekter osztrák pénzügyminiszterrel abban, hogy a S&P figyelmeztetése nem az egyes tagállamoknak, hanem az euróövezet egészének szólt ,és azt mutatja, hogy a befektetők nem bíznak abban, hogy a kormányok megoldják a nehézségeket.

Hangsúlyozta, hogy minden euróövezeti országnak „hitelesen, ellenőrizhetően és fenntarthatóan.” csökkentenie kell deficitjét és államadósságát. Hozzátette, ez nem megy egyik napról a másikra.

Az Európai Unió alapszerződését módosítanák

„Nagyon teljes” az egyetértés Németország és Franciaország között az Európai Unió alapszerződése módosításának kérdésében, márciusi hatállyal – mondta Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Párizsban, Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a módosításra mind a 27 uniós tagállam támogatásával kerülne sor azért, hogy „senki ne érezze magát kirekesztve a francia-német eljárásból, de készen állunk egy új szerződésre az eurózóna 17 tagállamával, amely nyitva áll minden olyan állam előtt is, amely csatlakozni szeretne hozzánk” – hangsúlyozta a francia államfő. Azt is elárulta, hogy Párizs és Berlin azt reméli, hogy az euróövezet márciusig meg tud állapodni a szerződésmódosításról.

A francia-német megállapodás „teljes” változatát Sarkozy és Merkel szerdán küldi el levélben Herman Van Rompuynak, az Európai Unió elnökének, s majd csak ezt követően hozzák nyilvánosságra. A két ország vezetője a javaslat legfőbb elemeit ugyanakkor ismertette, jelezve azt is, hogy az euróövezeti kötvények kibocsátása semmilyen esetben sem jelentene megoldást a válságra. A javaslatot elsősorban Berlin utasította el, de az elképzelésért még a nyáron harcoló francia elnök ezúttal azt mondta, „teljesen egyetért” német kollegájával.

Európa két vezető hatalma szeretné bevezetni az „automatikus és azonnali szankciókat” az eurózóna azon tagjaival szemben, amelyeknek az államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, valamint a nemzeti alkotmányokba iktatná a költségvetési egyensúlyra vonatkozó, „európai szinten megerősített és harmonizált aranyszabályt” az államadósság plafonjáról.

Az Európai Bíróságnak joga lesz ellenőrizni a nemzeti költségvetéseket és véleményt alkotni róluk, de nem semmisítheti meg őket – jelezte Angela Merkel. A közösségi bíróság meg fogja mondani, hogy az aranyszabályt a 17-ek által aláírt szerződés szerint betartják-e az egyes országokban.

A szerződésmódosításhoz a francia-német javaslat szerint nem kell majd egyhangú döntés, hanem 85 százalékos minőségi többség elegendő lenne annak érdekében, hogy egy ország egyedül ne tudja megakadályozni az eljárást.

Sarkozy kiemelte, hogy Párizs és Berlin azt is szeretné, hogy az eurózóna állam- és kormányfői minden hónapban találkozzanak „egészen addig, amíg a válság tart”. A havi megbeszéléseknek pontos napirendje lenne az eurózóna gazdasági növekedésének ösztönzésével kapcsolatban – tette hozzá. Merkel lehetséges témaként említette a munkajogot és az infrastruktúrafejlesztéseket is.