
Fotó: Magyarország Kormánya
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén. A kormányfő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.
2024. november 07., 20:122024. november 07., 20:12
2024. november 08., 14:262024. november 08., 14:26
„Hogyan lehet újra béke Európában? Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért? Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért? Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak” – sorolta Orbán az MTI beszámolója szerint.
Hozzátette: különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás.
– hangsúlyozta.

Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét - rögzítette.
– fogalmazott Magyarország miniszterelnöke.
Elmondta: a találkozón meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat és hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.
– fogalmazott.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor arról is beszélt: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti. Szavai szerint
Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Hozzátette:
A kormányfő elmondta, hogy a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.
Fotó: Magyarország Kormánya
Kitért arra, hogy 2022 októbere óta ötödik alkalommal tartják meg az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozóját. Elmondta, megtisztelő, hogy
A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye – fogalmazott. Hozzátette: több mint negyven állam- és kormányfő, az Európai Unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ képviselői vannak jelen.
A kormányfő közölte: a plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat.
– tette hozzá.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fejlesztési célok elérése érdekében jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat.
El kell döntenünk, készek vagyunk-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban”
– mondta. Megjegyezte: „a mai vitával” talán tehetnek egy lépést a kézzel fogható eredmények felé.
„Én érzékelek új lendületet Európában ezen a területen” – jelentette ki a miniszterelnök, aki megköszönte Ausztria kancellárjának és az Egyesült Királyság miniszterelnökének, hogy vállalták ennek a munkacsoportnak az elnöklését.
Fotó: Magyarország Kormánya
Orbán Viktor kijelentette: Európa jóléte a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönhető.
– állapította meg.
Fotó: Magyarország Kormánya
„Meg fogjuk vitatni, hogyan tudjuk megőrizni a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítjük stratégiai autonómiánkat, csökkentjük a függőségeinket és megvédjük nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott.
Hozzátette: ezt a kérdést fogja körbejárni a második munkacsoport, amelynek tematikáját Németország kancellárja és Norvégia miniszterelnöke készítette elő. A német kancellár távollétében a norvég miniszterelnök a lett miniszterelnökkel elnökli a munkacsoportot – jelezte a miniszterelnök.
– hangoztatta. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon – mondta Orbán Viktor.
Fotó: Magyarország Kormánya
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
szóljon hozzá!