Emelkedhetnek az adók?

„Elfogadhatunk egy 6,9 százalékos államháztartási hiányt az 5,9 százalékos helyett, az egy százalékpontnyi különbözet egy része fedezné az idei év GDP- csökkenését, és maradna egy 0,2–04 százalékos tartalék. Ezt a deficitet csak akkor hagyjuk jóvá, ha megbizonyosodunk arról, hogy a költségvetési bevételek elérik a tervezett szintet. A valutaalap küldöttsége már nem hiszi, hogy a román kormány képes lenne csökkenteni az államháztartás kiadásait. Volt elég idő, hogy megtegye, de nem történt semmi. Most törleszteni kell a számlát” – fogalmazták meg a nemzetközi pénzintézmény küldöttei.

A kormány által javasolt differenciált vagy progresszív adózást nem fogadták el, mivel szerintük az egyenlőtlen alkalmazás a piac torzulásához vezetne. A tárgyalások során az IMF aggodalmát fejezte ki, hogy túl nagy a szakadék az első negyedévben a tervezett, és a megvalósított bevételek között.

Ugyanakkor az IMF képviselői tudatában vannak, hogy a következő időszakban nagyon durva intézkedésekre van szükség, amelyeket a kormány nem akar majd foganatosítani, és nem zárják ki a megállapodás felrúgását.

Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter kedden elmondta: a kormány és az IMF küldöttsége több változatról tárgyal, így lehetséges adóemelésekről is, de nincs olyan javaslat, miszerint 19 százalékról 25 százalékra kellene növelni az ÁFÁ-t.

Kormányzati források a Gândulnak azt nyilatkozták: a Nemzetközi Valutaalap az egységes adókulcs megemelését javasolja 16 százalékról 20 százalékra, és 24 százalékos ÁFÁ-t szorgalmaznak.

A munkaadók képviselői hétfőn elmondták: az egységes adókulcs növelése a legkatasztrofálisabb
forgatókönyv lenne, amelynek alkalmazása elűzné a befektetőket, és gazdasági összeomláshoz vezetne, miután Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a tárca egy dokumentumára hivatkozva azt nyilatkozta: a pénzügyminisztérium az egységes adókulcs 16 százalékról 25 százalékra történő megemelését tervezi.

Az IMF, a készenléti hitel-megállapodás feltételei teljesítésének negyedik felmérése előtt közölte, hogy módosította Románia gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését 1,3 százalékról 0,8 százalékra. Amennyiben a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés még alacsonyabb lesz, a költségvetés szerkezete is alaposabb változáson mehet keresztül, újabb kiadás-csökkentő vagy bevétel-növelő intézkedések következhetnek, vagy ezek ötvözése is elképzelhető.

Az IMF küldöttsége április 27-e és május 7-e között tartózkodik Bukarestben, hogy döntsön arról, hogy folyósítja-e az ötödik, 850 millió eurós hitelrészletet.

Románia kétéves készenléti hitel-megállapodást kötött az IMF-vel, a külügyi finanszírozás összértéke a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól, a Világbanktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó összegekkel eléri a 19,95 milliárd eurót. Románia eddig 11,5 milliárd eurót kért kölcsön.