Ellentétes döntések az oktatási nyelvről

A képviselőház oktatási szakbizottsága arra vonatkozóan, hogy a kisebbségeknek milyen nyelven tanítsák Románia földrajzát és történelmét, két egymásnak ellentmondó cikkelyt szavazott meg – tudtuk meg csütörtökön, Kötő József RMDSZ-es képviselőtől, az illető bizottság alelnökétől.

Szőcs Lóránt

2010. május 06., 19:592010. május 06., 19:59

Először, amint nemrégiben beszámoltunk, koalíciós átszavazás következtében egy módosító javaslatot fogadtak el, melyben meghatározták, hogy ezt a két órát csak elemi szinten lehetne anyanyelven oktatni. Általános iskolában és a középiskolában marad minden a régiben, továbbra is románul folyna az oktatás. Az RMDSZ koalíciós egyeztetési szünetet kért, ahol a „sorokat” rendezték – emelte ki a Székelyhonnak Kötő József.

Később, mikor 37. cikkely második bekezdésére tértek, amely előrelátja, hogy a román nyelvet a kisebbségeknek elsőtől tizenkettedikig sajátos tanterv és tankönyv alapján kell tanítani, ez már átment a kormány által javasolt formában, mely az RMDSZ álláspontja szerint volt megfogalmazva.

„Továbbá a 37. cikkely az ötödik bekezdése jóváhagyja a Románia történelmének és földrajzának anyanyelvi oktatását a kisebbségek számára, és mivel helyreállt a koalíciós többség, ezt is elfogadtuk” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.

Hozzátette, ilyenkor a házszabály szerint nem lehet egy korábbi cikkelyre visszatérni, ezért a parlament plénumában dőlhet el, hogy melyik rendelkezést ejtik, melyet várhatóan a jövő héten hívnak össze, ugyanis a szakbizottság szerinte nem tudja a péntek estig befejezni minden cikkely áttárgyalását.

Kötő József reményeit fejezte ki, hogy a szakbizottságban mutatkozó nézeteltérés és átszavazás a plénumban nem fog megismétlődni, annál is inkább, hogy sikerült 36 szakaszt megszavaztatni, mely alapján az anyanyelvű oktatás megőrzése érdekében komoly előrelépéseket lehet tenni.
Például ha egy adott településen csak egy olyan anyanyelvű iskola van, melyben az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén oktatnak, az intézmény a diáklétszámtól függetlenül megőrizheti jogi személyiségét. Ha az illető településen nincs ilyen iskola, akkor a valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozó lehetőséget kap, hogy máshol tanuljon anyanyelvén. Abban az esetben, amikor egy szomszédos település iskolájába folyik az anyanyelvű oktatás, a diákot az illető helyszínre szállítják, állami költségekből fedezvén utazását, ha pedig távolabbi településen található ilyen oktatási intézmény, akkor a bentlakásának költségeit állják.