Egyéni érdekek jellemzik az Alkotmánybíróság döntéseit?

Az államelnök szerint komoly gondok adódtak a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások során a romániai igazságszolgáltatási intézmények határozatainak „hitelessége és előreláthatósága” miatt. Ezek sokszor „indoklás és alkotmányos alap nélkül” nagymértékben beleszóltak a kormány gazdaságpolitikájába – véli Traian Băsescu.

Szőcs Lóránt

2010. november 11., 15:572010. november 11., 15:57

2010. december 07., 13:482010. december 07., 13:48

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az államelnök szerint, „nagyon nehéz helyzetbe hozták Romániát” azzal, hogy nagyon jelentős döntéseknél nem alkotmányossági kritériumok, hanem a saját érdekeiket is szem előtt tartva hoztak ítéletet.

„Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, nevetségessé válik a román állam azon intézménye, amely azt mondja, igen, a hozzájárulás mértéke szerint kap mindenki nyugdíjat, egyetlen réteg viszont nem, az, amelyikhez én is tartozom. Vagy, igen, jó lenne az oktatási törvény, de érinti a tanárokat és… köztünk is van néhány tanár” – tette hozzá.

Az államfő szerint politikai szinten is felmerült, de a szakértőkben is, hogy ki határozza meg a valóságban Románia gazdaságpolitikáját. „Hangoztatták ezt politikai szinten is, de az országból nemrég távozott szakértők is: Kivel kell tárgyalnunk, kivel határozzuk meg a gazdaságpolitikát? A kormánnyal vagy az Alkotmánybírósággal?” – hangsúlyozta Băsescu.

Véleménye szerint Romániának sürgősen orvosolnia kell ezt a gondot. „Válság idején a kormány és a parlament az intézkedések meghozatalára felhatalmazott intézmények, nem pedig mások. Remélem, 2011-ben lehetőség lesz arra, hogy azok hozzák meg a döntéseket, akik felelősek az ország gazdaságpolitikájáért: a kormány és a parlament” – véli az államfő.

Traian Băsescu hozzáfűzte, Románia számára a legnagyobb csapást az áfa-emelés jelentette. „Most is nagyon sajnálom az áfa emelését, amelyre az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, mert nem fogadták el a nyugdíjak időszakos csökkentését (…) Hosszú távon többet vesztettek így a nyugdíjasok, mintha az év végéig érvényes csökkentés lépett volna érvénybe, mivel erőteljesebben érintette őket az infláció és az élelmiszerek árának emelése” – összegzett az államfő.