Dokumentumfilmek váltottak ki politikai érdeklődést

A dokumentumfilmek szükségességéről meggyőződhetett mindenki, hisz a filmfesztivál gáláját olyan személyiségek tisztelték meg, mint Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, valamint Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke.

A legutóbbi nem más mint a Lakiteleki Filmfesztivált szervező, Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke. Többek között azért is jött Csíkszeredába, hogy népszerűsítse az anyaországi filmfesztivált, melyből a film.dok keretében ízelítőt is kaptunk, és amelynek következő kiadására péntekig lehet jelentkezni.

A dokumentumfilm szerelmeseit Lezsák Sándor „a valóság jegyeseinek” nevezte. Kiemelte, ahogyan a két világháború közt a szociográfiai irodalom adott üzeneteket a politikának, úgy a hatvanas-hetvenes években ezt a szerepet egyre inkább a dokumentumfilmek kezdték átvenni. Az akkoriban még a tilalom és a tűrés határán létező műfaj a reneszánszát kezdi élni. „Bízom abban, hogy egy olyan időszak következik, amikor a dokumentumfilmesek lehetőségei bővülni fognak.”

Szőcs Géza a műfajt párbeszéd indítónak és az egymás megismerésének legjobb eszközének nyilvánította: „A dokumentumfilm mint műfaj a leghitelesebb ábrázolója mindennapi valóságunknak. A határokon túlmutatva olyan üzenetek hordozója, amelyek erősítik a kultúrák, a nemzetek közti kommunikációt és bizalmat. Érdeklődést, megismerni és megérteni akarást közvetít. Nem túlzás azt állítani, hogy a dokumentumfilm az egymás megismerésének leghitelesebb eszköze. Talán soha nem volt még ekkora igény a rendszerváltást követő értékrendváltásban a valóságot hitelesen bemutató dokumentumfilmekre mint ma. Mindkét országban talán sohasem hárult ennyi feladat a dokumentumfilmekre és alkotóikra mint ma.(...) Dokumentumfilmekre szükség van, bemutatásuk, forgalmazásuk azonban a mai napig megoldatlan.”

Az anyaország kultúrájáért felelős államtitkára egy jó hírt is közölt, az elmúlt héten ugyanis részt vett az unió tagországait képviselő kulturális miniszterek találkozóján, valamint az Európai Unió audiovizuális politikáért felelős minisztereinek brüsszeli ülésén. Arra a következtetésre jutott, hogy a filmes társdalomra, az alkotások készítőire és kedvelőire egyaránt „jó idők jönnek”.

Kelemen Hunor is kijelentette, hogy az idén amikor az Országos Filmközpont kiírta a pályázatait, a dokumentumfilm kategóriában volt a legnagyobb versengés. Kevés erdélyi magyar filmkészítő jelentkezett, ezért próbálnak egy kicsit a feltételeken változtatni. Zágoni Balázst nevezte ki az Országos Filmközpont Igazgatótanácsába, hogy az erdélyi magyar filmeseket közelebb hozza a román költségvetési pénzekhez.

Továbbá, a következő román-magyar közös kormányülésen felvetik egy olyan közös alap létrehozását, mely a filmgyártást támogatná.

Végül a kulturális és örökségvédelmi miniszter bejelentette, akkreditáltatni szeretné a film.dok fesztivált, ami azt jelentené, hogy a bejutott versenyfilmeket pontoznák, és ezeket az értékeléseket az elkövetkező pályázatok elbírálásainál figyelembe vennék. Valószínű, hogy több román alkotó is jelentkezne a film.dokra.

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter is díjazott

Díjeső

A fesztivál fődíját Molnár Attila Dávid, Tóth Zsolt Marcell filmje, a Bence meg a többi jómadár című alkotás nyerte, mely a világ egyik leghíresebb fotósát, a madarak fotósaként említett Máthé Bencét örökíti meg. A legjobb alkotásért járó díjat Matúz Gábor kapta, A legbátrabb város című filmjéért.

A zsűri elismerő oklevelét megosztva kapta Durst György producer és Bálint Ibolya rendező Apró örömök c. filmje valamint a Gulyás János Katalizátor című filmje.

Csíkszereda Város díját Gadó György Pál és Szűcs Tamás Aliszka című alkotása valamint Sipos András filmje a Csapda érdemelte ki.

A diákzsűri díját Mészáros Antónia Megtagadva című filmjének ítélte oda.

A Magyar Televízió díját a Mátyás, Mátyás animációs dokumentumfilm alkotói Felméri Cecília és Jánosi Andrea kapták.

A Duna Tv is megosztva ítélte oda díját a Megtagadva című alkotásnak és a Madarak útja film szerzőinek Trencsényi Klára és Vlad Naumescu alkotópárosnak.

Ráduly Róber polgármester idén is díjazta az önkormányzat részéről a helyi alkotókat, Daczó Katalint (Gondolatok a családról), Becze Zoltánt (Négy évszázados tudásláng) és Püsök Botondot (Piros-fehér feketén, avagy kell egy csapat).