
Az ukrajnai fiatalok mozgósítása nem történhet szelektív módon, mert az etnikai alapú diszkriminációhoz vezethet – mutatott rá a bukaresti Külügyminisztérium, amely aggodalmát fejezte ki a helyzet kapcsán, amely a Csernyivci régióban a román nemzetiségű lakók tüntetéseihez vezetett.
2014. július 29., 18:162014. július 29., 18:16
„A külügyminisztérium közelről figyeli a mozgósítási folyamatot, miután a román nemzetiségű polgárok elégedetlenségüknek adtak hangot, ami mind családjuk, mind a romániai közvélemény körében aggodalmat gerjeszt” – olvasható a külügyi tárca által kedden kiadott közleményben.
A román illetékesek ezzel kapcsolatos aggodalmait tolmácsolták Ukrajna bukaresti nagykövetének, de Románia kijevi nagykövetségén keresztül a központi ukrán hatóságoknak is.
A külügy szerint a román hatóságok „további adatokat és tisztázást kértek a fiatalok jelenleg zajló mozgósításával kapcsolatosan, megértést tanúsítva bármely állam természetes szükségletei iránt, amelyek a biztonság fenntartását és a területi épség megóvását érintik, és tolmácsolták a román fél elvárását, hogy ezek a folyamatok ne legyenek szelektívek, ami etnikai alapú diszkriminációt jelentene.”
„Miért harcoljanak a románok Kelet-Ukrajnában?”
Csernyivci régió lakossága továbbra is tiltakozik a Kijev által bejelentett részleges mozgósítás miatt, mivel nem értik, miért kell a jelentős román közösségnek lakóhelyül szolgáló Észak-Bukovinában élő fiatalokat kelet-ukrajnai katonai műveletekben bevetni – tudatta a Bucpress.eu, amely azt is hozzáteszi, hogy Csernyivci régió főbb útvonalai továbbra is blokád alatt vannak.
Az idézett forrás szerint az EBESZ Csernyivci régióban tartózkodó megfigyelői találkoztak a tüntetőkkel, és biztosították őket, hogy figyelembe veszik a tiltakozók véleményét a küldetésről szóló jelentés összeállításakor.
Herţa tartomány lakói az ukrán államfőhöz, a parlamenthez, a védelmi miniszterhez, a régió vezetéséhez és más intézményekhez fordultak a fiatalok behívóparancsainak visszavonását kérve. Megjegyezték: a Csernyivci régióban élő románok mindig békés emberek voltak, és nem akarják, hogy Ukrajnában vér folyjon.
A Külügyminisztérium honlapján feltüntetett adatok szerint az ukrajnai román közösség lélekszáma a harmadik legnagyobb lenne Ukrajnában az ukránok és az oroszok után, ha nem osztanák fel románokra (151 ezer fő) és moldávokra (258 ezer fő). Csernyivci régióban 181 780 román ajkú személy él, Kárpátalján pedig 32 152 román.
Odessza régióban a legutóbbi népszámláláskor 724-en vallották magukat románnak, 132 751-en pedig moldávnak. További, románok által tömbben lakott régiók: Kirovograd, Nyikolajev, Herszon, Ananijev és Balta.
Tüntetnek Kárpátalján is
Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson is, miközben a közeli Beregrákoson második napja tartották lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni.
Teljes támogatásáról biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök Washingtonban csütörtökön, az általa kezdeményezett Béketanács első ülésén.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat „valós” helyzetét – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint hétfőn Budapesten.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
George Simiont és népes delegációját senki nem fogadta az Egyesült Államokban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő, aki szerint ez sokat elárul a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének külföldi megítéléséről.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
szóljon hozzá!