Bebetonozott mentelmi jog

A honatyák a 2006-ban elfogadott törvényt módosították, amely a képviselők jogállását szabályozza. A törvény módosított és kedden elfogadott változatába bekerült, hogy a képviselők és szenátorok csak akkor veszíthetik el mandátumukat tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség miatt, ha az ennek megállapítására hivatott szerv, az országos feddhetetlenségi ügynökség (ANI) mellett bíróság is megerősíti ezt jogerős ítéletben. A jogszabályt 309 képviselő támogatta 56 ellenében, ketten tartózkodtak. A törvény módosítását Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke kezdeményezte, és annak elfogadását támogatta a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Unió (USL). Az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatok kitértek a parlamenti irodákra vonatkozó megszorításokra, melynek értelmében egy képviselő vagy szenátor csak abban a megyében nyithat irodát, amelynek választókerületében indult. Az elfogadott módosítás nyomán végül egy képviselő az ország több megyéjében létesíthet parlamenti irodát, ezáltal azon szórványvidékek képviseletét is elláthatják, ahonnan nem jutott be magyar képviselő.

A jogszabály ellen voksolt az ellenzék fő ereje, a Traian Băsescu államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL). Frakciója nevében Ioan Oltean képviselő kijelentette: azért szavaznak a törvény ellen, mert az kibővíti a törvényhozók mentelmi jogát, és bátorítja a törvényhozókat arra, hogy ne óvakodjanak az érdekbeli összeférhetetlenségi helyzetektől. A jogszabály továbbra is úgy rendelkezik, hogy törvényhozókat csak akkor lehet őrizetbe venni, letartóztatni, illetve házkutatási parancsot végrehajtani ellenük, ha a parlament jóváhagyja ezt. Ez a régi jogszabályban is így szerepelt, de most kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy az ügyészségnek „megalapozott bizonyítékokat” kell felmutatnia a parlament illetékes bizottságában, ha egy képviselő letartóztatását, őrizetbe vételét vagy házkutatás végrehajtását kéri. Oltean szerint az új törvény bírósági hatáskörökkel ruházza fel a parlamentet. A jogszabály kezdeményezői szerint ez a vád megalapozatlan, mert az ügyészségnek eddig is bizonyítékokat kellett felmutatnia hasonló kérés esetén. A román igazságszolgáltatás reformját figyelemmel kísérő Európai Bizottság többször elmarasztalta már a parlamentet amiatt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás működését.