
Az őshonos kisebbségek jogainak megerősítéséről fogadott el határozatot az ENSZ Közgyűlés New Yorkban.
2014. szeptember 24., 14:562014. szeptember 24., 14:56
2014. szeptember 24., 14:572014. szeptember 24., 14:57
A szóban forgó – világszerte mintegy 370 millió tagot számláló – népcsoportok többsége hét évvel a helyzetük javítását ígérő világszervezeti nyilatkozat kiadása után is szegénységben és a társadalom szélére taszítva él.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek az ENSZ teljes támogatását élvezik, és a most elfogadott határozatnak be kell temetnie a velük szemben tett ígéretek és a valóság közt tátongó szakadékot.
A főtitkár kiemelte, hogy az őshonos kisebbségek központi szereplői az emberi jogokról és a globális fejlődésről folyó diskurzusnak, és fontos feladatuk van a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását sürgető erőfeszítésekben is.
Zeid Raad al-Huszein, a világszervezet emberi jogi főbiztosa azonban arra emlékeztetett, hogy a statisztikák arról árulkodnak, az őshonos kisebbségek súlyos szegénységben élnek, és a társadalom peremére vannak taszítva.
Latin-Amerikában és a karibi térségben, Afrikában és Ázsiában például az őshonos közösségek tagjaitól gyakran megtagadják az oktatásban való részvételt (egyes helyeken pedig eleve nem is lenne lehetőségük iskolába járni annak hiánya miatt), valamint aránytalanul nagy arányban zárják börtönbe ezen kisebbségek tagjait – mondta a főbiztos.
Őshonos kisebbségi vezetők szintén azt hangsúlyozták, hogy népeik tagjait hátrányos megkülönböztetés éri, a kormányok nem foglalkoznak problémáikkal, jogaik pedig nap mint nap sérülnek.
Az ENSZ Közgyűlés határozata egyébként az őshonos népek első ízben megrendezett világkonferenciájának záródokumentuma. A konferenciát az utóbbi két napban tartották a világszervezet New York-i székházában az őshonos népek képviselői, különböző állami vezetők, valamint a világszervezet tisztviselőinek részvételével.
Az előző nap orosz aktivisták egyébként arról számoltak be, hogy az orosz titkosszolgálat tisztjei elkobozták a konferenciára tartó egyes oroszországi delegáltak útleveleit a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren, ahonnan New Yorkba akartak utazni.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!