Az Európai Bizottságban vitáztak a szlovák nyelvtörvényről

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.

\"A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként\" - ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet. A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben. Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára, mint a témakörben irányadó előírásra.

Gál Kinga a vitában kijelentette: \"felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat\". Szerinte az uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák nyelvtörvény egyebek közt orvos-beteg viszonylatban is korlátozza az anyanyelvhasználat jogát.

Sógor Csaba szerint Szlovákiában nyelvi genocídium zajlik. Az ENSZ 1948-as egyezményének 3. cikkely, 1. pontja részletezi, hogy a nyelvi genocídium: \"annak a megtiltása, hogy a csoport a mindennapi érintkezésben vagy az iskolákban nyelvét használhassa, vagy hogy a könyvnyomtatás, illetve a kiadványterjesztés a csoport nyelvén történjék.\" Szlovákiában ma nyelvi népirtás folyik, de ugyanez a helyzet más Európai Uniós országokban is. Szlovákia mögött ott sorakozik Románia, Görögország és Franciaország is.

Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény \"nem optimális, de nem sérti az alapjogokat\". Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek. Gál Kinga - majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő - erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival. \"Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába\" - fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberi jogi politikáját bírálja.

Bokros Lajos MDF-es EP-képviselő - a konzervatív frakció tagjaként - szlovák nyelven szólt hozzá a vitához. Felvetette, hogy Szlovákiában a törvényeknek és a az államigazgatásban használt űrlapoknak kisebbségi nyelven nincs hivatalos fordítása. A nyelvtörvényen szerinte változtatni kell, mert feszültté teszi az etnikai csoportok viszonyát. Szlovákia demokratikus ország, az őslakos etnikum nem jelent veszélyt a szlovák nemzetre nézve - jelentette ki. Bokros a vita után az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: még több, jobban előkészített vitát kell folytatni erről a kérdésről ahhoz, hogy eredmények is szülessenek.