Az emberi jogok bíróságához fordulnak Brassai Attila „önplágium-ügyében”

Mindez abból is kitetszik, hogy a későbbiekben önplágium címén az egyetem vezetősége eljárást indított az orvosprofesszor ellen, és a legújabb fejlemények szerint hétfőn, szeptember 28-án a táblabíróság másodfokon utasította el a fellebbezést. A Brassait képviselő ügyvéd szerint a döntés az egyetem hallgatóin csattan majd.

A MOGYE rektora egy feljelentésre hivatkozva büntette meg Brassai professzort azzal, hogy négy évig nem vezethet doktorátusokat, és nem tölthet be vezető tisztséget. A szóban forgó feljelentésben önplágium elkövetésével vádolták meg az orvosprofesszort, azaz azt kifogásolták, hogy angol nyelven, rangos külföldi folyóiratokban megjelent két dolgozatát lefordította magyarra és magyarországi szaklapokban közölte anélkül, hogy megjelölte volna azt, hogy ez az angol dolgozatának a fordítása.

Szerdai sajtótájékoztatóján Kincses ismertette azt, hogy a tanügyi törvény értelmében ezt az etikai vétséget az Országos Etikai Bizottság kellett elbírálja. Az etikai bizottságnak három hónap alatt kellett volna elbírálnia a panaszt, amely végül 11 hónap alatt történt meg, és utána szabta ki a 30 napos határidőt betartva a büntetést a rektor. „Mivel a munka törvénykönyve határozottan rögzíti, hogy hat hónap után egyetlen egy dolgozót sem lehet megbüntetni a vétségéért, ezért a fő védekezésünk az volt, hogy megkésett a büntetés” – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: egyébként vitatták azt is, hogy fennállna az önplágium, de mivel „a jogban kevés precíz dolog van”, a határidő túllépése egy ilyen precíz védekezési érvnek bizonyult.

A Maros Megyei Törvényszéken született elsőfokú döntés során elutasították ezt a kifogásukat. „Először megpróbálták eljátszani azt, hogy ez nem egy munkaviszály, hanem közigazgatási per, mert abban az esetben nem ütköztek volna bele a munka törvénykönyve által előírt hat hónapba. Végül is végigjárva minden instanciát, sikerült elérnem azt, hogy állapítsák meg, hogy munkajogi per” – ismertette a Brassait képviselő szakember. Hétfőn, szeptember 28-án volt a másodfokú tárgyalás, ahol elutasították a fellebbezést. Az elutasítást Kincses etnikai szavazásnak nevezte, tudniillik a fellebbezést a törvény szerint két bírónak kell elbírálnia. Brassai ügyét egy magyar és egy román bírónő tárgyalta, akik nem tudtak dűlőre jutni, és akkor bevontak a tanácsba egy harmadik (román nemzetiségű) illetékest, és így született meg a döntés.

Kincses állítja, a határozat nem Brassaira nézve káros. Igaz ugyan, a professzor a szenátus tagja, és amint az a büntetésben szerepel, négy évig nem tölthet be vezető szerepet, de az egyetem magyar vezetősége amúgy is bojkottálja a szenátus üléseit. Rámutatott: a doktoráló fiatal magyarok kerülnek nehéz helyzetbe. Az ügyvéd annak a fiatal orvosnőnek a példáját hozta fel, akinek október 6-án kellene megvédenie doktori dolgozatát, de nem fogja tudni, mivel a törvény értelmében a doktorátusvezetőnek (jelen esetben Brassainak) kötelező módon benne kell lennie a bizottságban. Az ügyvéd hangsúlyozta, nem a professzoron csattan az ostor, hanem a magyar didaktikus káderek utánpótlását nehezítik, ami egyébként nagyon nagy probléma az egyetem magyar nyelvű tagozatán, hiszen tudatosan sorvasztják az oktatói gárdát.

Brassai ügyében Romániában a jogorvoslati kör bezárult, nincs fellebbezési lehetőség, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Az „önplágium” ügye nem az első eljárás, amelyet Brassai Attila strasbourgi szereplésének retorziójaként lehet értelmezni. Röviddel az Európai Parlamentben megtartott előadást követően a MOGYE akkori rektora, Constantin Copotoiu az etikai bizottság vizsgálata alapján írásos figyelmeztetésben részesítette a professzort MOGYE iránti lojalitásra vonatkozó etikai szabályzati passzus megsértése miatt.

Nem jár el az ügyészség a fenyegetési ügyben
Ugyancsak az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul Kincses Előd a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Amint arról beszámolt, több eljárást is indítottak a kétnyelvűség védelmében. Az egyik ilyen eljárás az, amelyben  az ügyvéd a maga nevében és további 11 személy képviseletében feljelentette a helyi rendőrség vezetőjét, Valentin Bretfeleant, amiért idén április végén 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a Civil Elkötelezettség Mozgalom önkéntesei által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat. Az ügyészség elutasította az eljárás megkezdését, és Kincses ez ellen a döntés ellen nyújtott be panaszt a marosvásárhelyi bíróságra, amelyik egyes bírói bírói tanáccsal kellett volna felülbírálja a főügyészi elutasítás törvényességét. „Ez a tárgyalás volt szeptember 24-én, és ebben született 25-én ez a felháborító döntés, amely elutasította a mi panaszunkat, noha, ahogy bőven kifejtettem, teljesen egyértelmű, hogy megtörtént a fenyegetés, a bűncselekményt elkövette Bretfelean, hiszen mindenféle jogalap nélkül akart büntetni 50 ezer lejre. Mert a helyi rendőrség vezetője  azt állítja, hogy az utcanévtáblák reklámtáblák, de ez a reklámtörvényből egyáltalán nem derül ki, és szent meggyőződésem, hogy sem Petőfi Sándor sem Mihai Eminescu nem szorul arra, hogy reklámozzák a nevét az utcanévtáblán” – vélekedett.