Amnesztiatörvény-tervezet a jelzáloghiteleseknek is

A jelenleg közvitán lévő javaslat szerint a jelzáloghitel-részletüket határidőre fizetni nem tudó adósok esetében „pénzügyi helyzetük stabilizálásáig” a bankok kötelesek lesznek felfüggeszteni az ingatlanok elárverezésére vonatkozó eljárást, az ügyfeleknek pedig óvadékot sem kellene fizetniük a hitelintézetnek.

A tervezet egy másik javaslata szerint kényszervégrehajtás esetén a bankok kizárólag a hitelszerződésben szereplő ingatlant árverezhetnék el, és nem kobozhatnának el más javakat abban az esetben sem, ha időközben a lakás piaci értéke jelentősen csökkent.

Az amnesztiához a kedvezményezett klienseknek egyidejűleg több feltételnek is meg kell majd felelniük: egyrészt bizonyítaniuk kell, hogy a jelzáloghitel tárgyát képező ingatlan lakóhelyként szolgál, és ezen kívül nem rendelkeznek más otthonnal. Az adósok egy főre eső jövedelme ugyanakkor nem haladhatja meg havonta a minimálbér értékét.

A kezdeményező honatyák azzal indokolták javaslatukat, hogy a Romániában hatályban lévő jogszabályok semmilyen kedvezményt, illetve segítséget nem biztosítanak a jelzáloghiteleseknek, akiknek így esélyük sincs arra, hogy pénzügyileg talpra álljanak, és törlesszék adósságukat.

Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd – aki főként arról ismert, hogy több száz ügyfele nevében hívott már perbe bankokat – kifejtette: a tervezetben szereplő feltételeknek jelenleg a lakásuk elárverezésével fenyegetett ügyfeleknek mintegy 90 százaléka tesz eleget, így a javaslat rendkívül hasznos. Piperea meglátása szerint minden esély megvan arra, hogy a dokumentumot elfogadja a parlament, hiszen az egyik kezdeményező honatya, Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője, a PSD alelnöke, aki ráadásul Victor Ponta miniszterelnök apósa.

A bukaresti ügyvéd ugyanakkor a tervezet néhány hiányosságára is rámutatott. Mint kifejtette: az elképzelés például nem vet számot azokkal az adósokkal, akik már elveszítették otthonukat, mert nem tudták törleszteni a részleteket. Hozzátette: az intézkedés bevezetését a bankok is akadályozhatják, hiszen attól tarthatnak, hogy a későbbiekben már nem lesz esélyük visszaszerezni a hitelrészleteket.

A Román Nemzeti Bank (BNR) júniusi adatai szerint egyébként országos szinten az összes hitelfajtát figyelembe véve, a lej alapú bankkölcsönök esetében a rosszul teljesítő hitelek értéke eléri a 12,68 milliárd lejt, a deviza alapú kölcsönök esetében pedig a 18,6 milliárd lejt.

Huszonegyezer nyugdíjast érint az amnesztiatörvény
Több mint 21 ezer nyugdíjast érint az az amnesztiatörvény-tervezet, amelyet azok esetében alkalmazzák majd, akik valamilyen támogatásban, nyugdíjban vagy pótlékban részesültek, és most adminisztratív hibák miatt arra kötelezték őket, hogy visszaadják a pénzt – derült ki a tervezethez csatolt indoklásból. A munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott dokumentumban az áll, hogy mintegy 31 ezer nyugdíjas lehet érintett, időközben azonban megállapították, hogy közel tízezer esetben a kedvezményezetteknek saját hibájuk miatt kell visszafizetniük az összeget.

Victor Ponta miniszterelnök korábban elmondta: pénzügyi, nem pedig büntetőjogi amnesztiáról van szó. „A törvénytervezetben világosan szerepelni fog: amit a jogszabály hatályba lépése előtt követtek el, az amnesztia hatálya alá esik, aki viszont mostantól hibázik, fizetni fog” – szögezte le a kormányfő. A törvény hatálya alá tartoznak mindazok, akik valamilyen támogatást – akár nyugdíjat, akár anyasági pótlékot – kaptak, és adminisztratív, nem pedig büntetőjogi hibák miatt vissza kell adniuk a pénzt. Nem ez lenne egyébként az első ilyen jellegű intézkedése a Ponta-kormánynak: néhány napja Rovana Plumb munkaügyi miniszter jelentette be, hogy az anyák ezentúl a gyermeknevelési pótlék mellett évi 1500 lejes jövedelemre tehetnek szert otthoni munkával, és 12 ezer olyan nő, aki eddig is így járt el, és vissza kellene fizetnie a pótlékot, pénzügyi amnesztiában részesül.