Allergia: ha vészjelzéseket küld a szervezet

Sok betegség tünetei hasonlítanak az allergiáéra vagy azonosak vele, ezért nehéz pontosan meghatározni a kiváltó okokat. Korunk egyik népbetegségévé vált allergia világszerte riadóztathatja az orvostársadalmat. A hazai valóságról dr. Sánta Dóra háziorvos-dietetikussal beszélgettünk.

2015. március 18., 11:262015. március 18., 11:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A közelmúltban még csak a légúti allergiákra figyelő orvostudomány néhány éve szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyerekek 6-10, és a felnőttek 1-4 százaléka szenved allergiás tünetekben, elsősorban élelmiszerek által okozott kóros érzékenységben. A globalizáció révén gyökeresen átalakult élelmiszeripar világtermékei ma már minden földrajzi zónában fellelhetőek, így a fogyasztó számos olyan élelemmel szembesül, amelyet nem szokott meg. Az emberi szervezet nem csak az új ízekre reagál más és más módon, hanem az élelmiszerekben található adalékanyagokkal és élelmiszer-kiegészítőkkel szembeni toleranciája is változó képet mutat. Allergiás tünetek esetében a diagnosztizálási munka nehéz, mert gyakorta az orvos sem tudja, mit kell keresnie. Míg Nyugat-Európában és Amerikában az élelmiszer-intolerancia és az élelmiszer-allergia felismerése és kezelése többféle szakorvos együttműködését, csapatmunkáját feltételezi, nálunk az allergia kezelése még gyerekcipőben jár. A betegség hazai megítéléséről, a diagnosztizálás és a gyógyítás lehetőségeiről dr. Sánta Dóra marosvásárhelyi háziorvossal és dietetikussal beszélgettünk.

„Hogy mennyire nincsenek a háziorvosok ezen a szakterületen felkészítve, magam döbbentem rá, amikor háziorvosi praxisom során – a dietetikai egyetemi képzés után – szembesültem azzal, mennyi mindent nem ismertem az allergiás megbetegedésekről” – magyarázza Sánta doktornő. Noha az orvosi egyetemeken évtizedek óta létezik allergológus szakorvosképzés, igazából 2009 óta jött létre szemléletváltás az orvostudománynak ezen a területén. A csapatmunkát igénylő együttműködésben az allergológus egy láncszem csupán: a háziorvos mellett szükség lehet belgyógyászra, dietetikusra, allergológusra vagy fül-orr-gégész szakorvosra is. A meghonosított klinikai módszer Európában is elterjedt. De nem csak az új klinikai gyakorlat, hanem a szakterület kutatásainak eredményei is sok hasonlóságot mutatnak Amerika, Európa és Ausztrália között.

A teljes írás az Erdélyi Napló március 19-én megjelenő 11. lapszámában olvasható.