Államalkotó lehet a magyar kisebbség

Az alaptörvény módosítását előkészítő parlamenti bizottság csütörtökön elfogadta az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait, miután visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés a szövetség indítványairól. A testület döntése értelmében az alkotmány első cikkelyénél megmarad a meghatározás, amely alapján Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezőként a kisebbségeket. A bizottság szövegtervezetébe mindez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, az ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.

A bizottság szövegtervezetébe bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerősíti, többé nem lehet korlátozni a székely vagy a magyar zászló kitűzését az országban. Mint ismeretes, a román prefektusok az év elején valóságos hajtóvadászatot indítottak Hargita és Kovászna megyében a székely zászlók használata ellen, és felszólították a települések elöljáróit: távolítsák el a lobogót a polgármesteri hivatalok, közintézmények homlokzatáról.

Az alkotmány-szövegező bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Csakhogy ez az új alkotmányos cikkely arra a kisebbségi törvénytervezetre hivatkozik, amelyben szerepel ugyan a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet, ám a jogszabály 2005 óta „porosodik” a bukaresti törvényhozásban. Ioan Avram, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője közölte: éppen azért nem szavazta meg a passzust, mivel nem létező törvényre hivatkozik. „Nem lehet beemelni az alkotmány szövegébe annak a kisebbségi jogszabálytervezetnek az előírásait, amelyet a parlament még meg sem szavazott. Még akkor sem, ha ennek a kitételnek az alkotmányban történő megjelenítése később nem kötelezi arra a parlamentet, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt” – indokolta ellenszavazatát a PSD-s honatya.

Ezzel kapcsolatban különben az Erdélyi Magyar Néppárt aggasztónak tartja, hogy az indítvány szerint a kulturális autonómia intézményének létrehozási jogát nem a közösség kezébe adják, hogy annak tagjai általános, titkos és közvetlen választás útján hozzák létre döntéshozó és végrehajtó testületeiket, hanem egy kellően nem definiált szervezet – a nemzeti kisebbség „törvényes” képviselője – kizárólagos hatáskörébe utalják. „Mindez előrevetíti, hogy ezt a hatáskört a későbbi törvényi szabályozás az RMDSZ-re szabja majd, és ezáltal a szövetség csúcsvezetése lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését, ékes példáját szolgáltatva ezzel a minden körülmények között kerülendő és káros etnobiznisznek” – állapította meg csütörtöki közleményében Toró T. Tibor. Az alakulat elnöke szerint a bizottsági döntésben egyértelműen tetten érhető a román kormányzat ama törekvése is, hogy a divide et impera elv szellemében „jó és rossz, törvényes és törvénytelen, együttműködő és együttműködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre ossza a közösséget”.

Az alkotmánymódosításon dolgozó parlamenti bizottság elfogadta az RMDSZ negyedik javaslatát is, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben. A bizottság a jövő héten folytatja munkáját, és várhatóan akkor dönt az RMDSZ további indítványairól, amelyek lehetővé tennék, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes hagyományos térségek különleges státusát Romániában, továbbá amelyek hivatalos nyelvként ismernék el egy adott régióban jelentős arányban élő kisebbségek nyelvét. Különben a testület csütörtökön javaslatot tett a parlamenti képviselők és szenátorok pártváltásának tiltására is. A megszavazott indítvány értelmében a jövőben elveszíti mandátumát az a honatya, aki kilép abból a politikai alakulatból, amelynek színeiben megválasztották. (Ez a tiltás jelenleg a polgármesterekre és helyi/megyei önkormányzati képviselőkre már vonatkozik). Egyébként a parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti.