Jelentős különbségekre világított rá egy összeállítás a strandbelépők árát vizsgálva: Sepsiszentgyörgy strandja a drágábbak közé tartozik, a csíkzsögödi pedig a legolcsóbbak egyike.
Laikusok és történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csata (1849. július 31. – augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezhető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható.
Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik.
A meghitt, családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait.
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el.
Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába.
Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság.
„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni.
A városnapok keretében, ünnepélyes külsőségek közepette adták át Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját szerdán a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A városi tanács döntése értelmében a kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár érdemesült.
Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk.
Megnyitotta kapuit kedden a sepsiszentgyörgyi strand. A Sepsi Rekreatív által működtetett létesítményen kívül azonban Kovászna megyében nemigen van lehetőség lubickolásra a fürdőzni vágyóknak. Legfeljebb az emlékeikben…
2024-ben a zabolai Mikes-birtok szolgál otthonául a legjobb színházi produkciókat, szereplőket, rendezőket és szövegírókat díjazó UNITER-gálának.
Ma van Páduai Szent Antal (1195–1231) napja. Az egykori ferences szerzetes népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy a világ szentjeként tisztelik. Még a nem hívők is őt emlegetik a legtöbbet.
Június 8-án szerte Európában az eget kémlelik, ugyanis Medárd püspök ünnepéhez kötődik az a régi megfigyelés, miszerint ha e napon esik az eső, akkor negyven napig el sem áll; ha nem, akkor negyvennapos szárazság várható.
Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, fittyet hányva minden egyezményre. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elpusztított emlékművekről.
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd. A parajdi születésű, Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok.
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső-háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak.