Puskás Attila maga is több mint öt esztendőt húzott le a szamosújvári börtönben
Fotó: Székely Hírmondó/Bedő Zoltán
Nem minden olvasónknak adatott meg kommunista diktatúrában élni, de annak rémtetteiről nem szabad megfeledkeznünk. Az emlékezetfrissítéshez jó alkalmat kínál Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló (1947) című könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatója.
2024. december 17., 08:302024. december 17., 08:30
Szerzője öt hónapot húzott le mindenféle ítélet nélkül a kommunisták lágerében. Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló (1947) című könyvét december 17-én, kedden 17 órától fia, Puskás Attila, valamint Ferencz Csaba, a Háromszék napilap munkatársa mutatja be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
A Kondorosy Szabolcs szerkesztésében megjelent kötet
A Puskás Lajos piarista tanár által szervezett, 1940 és 1944 között a Magyar Népközösség jogutódjaként a kolozsvári magyar társadalom meghatározó részét összefogó Tízes Szervezet 1944 novemberében – a helybeli magyar és román kommunisták nyomására – feloszlatta önmagát. Vezetői nem sokkal utána, a kommunista befolyás alatt álló Népvédelmi Egyesület keretében hiába alakították meg a Kolozsvári Szomszédsági Szervezet kezdeményező-bizottságát, az elvtársak annak működését sem engedélyezték. Sőt,
Puskás Attila és Ferencz Csaba az előbbi Leporolt írások című könyve bemutatásakor, 2022 áprilisában
Fotó: Székely Hírmondó/Bedő Zoltán
Ez már későbbi letartóztatások előszelét jelentette: 1947. május 4-ről 5-re virradóra
Az otthonukból elhurcoltak között volt – megannyi értelmiségi, pap, szerzetes mellett – Pásztai Géza ügyvéd, szociáldemokrata politikus, Bartha Ignác és dr. Váró György ügyvédek, korábbi országgyűlési képviselők, Oriold Béla egyetemi tanár, Elekes Viktor, a Bethlen Kollégium rektor-professzora, Juhász Antal marosvásárhelyi hittantanár, Árvay Árpád és Kakassy Endre újságírók, Szigeti József író, Kónya Ernő és Sass Kálmán református lelkészek, dr. Hadnagy János zetelaki római katolikus esperes és az akkor 46 éves Puskás Lajos tanár.
Utóbbi esetében főként a cserkészmozgalomban vállalt szerepe,
Ez idő alatt vetette – a felesége által becsempészett – papírra az általa ott átélteket. Szabadulása után falusi tanítóként dolgozhatott, állandó megfigyelés alatt, 1982-ben hunyt el Kolozsváron.
A Szamosújvári börtönnapló borítója
Fotó: Bod Péter Megyei Könyvtár
Július 14. Hétfő. Ilyenkor a legnagyobb a nyomorúság. Az otthoni étel elfogyott, a rabok jönnek koldulni. Nem tudunk adni, nekünk sincs. Szerencsétlenek éhen halnak. Naponta elpusztul egy-kettő. Mikor adni nem tudunk, a szemétből keresnek ki eldobott, romlott ételt. Úgy falják, mint a kutyák. Egy ízes papírt a szemétbe dobtam, alaposan lekaparva. Egy rab kiszedte, lenyalta. Ugyanez megtörtént WC-re vitt papírral, melynek széle ízes lévén, valaki ledobta a földre, nem használhatta. Eddig még reggelire kaptunk egy kis teát máléval, ez már a harmadik napja megszűnt.
(…)
Szeptember 18. Csütörtök. Utolsó hazai falatok. Holnap újra kezdődik az éhezés. Mások bőségesen étkeznek, én csak egy málékockát kérek attól, aki ma kapott csomagot bőségesen (Juhász). Visszautasít. Engem, egykori tanárát, aki valamikor érette és tanulótársaiért sok álmatlan éjszakát töltöttem (cserkésztáborok gondjai). Kéretlen senki sem ajánl fel semmit – egy kivétel a gyáros (Fey), aki kéretlenül is lisztet és paradicsomot adott nekünk tegnap: egyik pap, másik kapitalista! Jól írja az Írás: Nem beszéddel, hanem tetteinkkel legyünk Krisztus követői! Micsoda ellentét: a szabadulásért mindennap kilencedet tart, imával ostromolja Istent, de bőségében megtagadja a segítséget az éhezőtől –, akinek még adósa is, mint egykori diákja.
(Részletek Puskás Lajos naplójából)
Börtönnaplóját, pontosabban annak egy gépelt változatát fia,
Amint azt Ferenc Csabától megtudtuk, a most bemutatandó kötet alapjául az időközben előkerült eredeti, kézzel írt változat szolgált.
A szamosújvári börtön épülete napjainkban
Fotó: Mircea Rosca/Agerpres
1947 és 1964 között a romániai börtönrendszerhez a szekuritáté és a belügyminisztérium „vallatóhelyiségei” (pl. Malmais, Uranus stb.), az „elosztó helyiségek” (Bodzavásár, Bákó, Ghencea, Rahova, Zsiláva stb.) és a tulajdonképpeni politikai átnevelő-megsemmisítő intézetek (Botosány, Csíkszereda, Máramarossziget, Mislea, Nagyenyed, Ocnele Mari, Râmnicu Sărat, Szamosújvár stb.) tartoztak – összesen 54 börtön, 8 kiskorúak és 2 gyerekek befogadására szánt létesítmény, valamint 37 munkatábor (Duna-Fekete-tenger Csatorna, Midia, Periprava, Poarta Albă stb.) Ezekben 1989-ig mintegy 90 ezer politikai fogoly „fordult meg” a jogi eljárás nélkül fogva tartottakat, kivégzetteket nem számolva. Szamosújváron már 1786 óta börtön működik, többek között a híres betyár, Rózsa Sándor is itt raboskodott, illetve hunyt el; 1945-ben sorolták az I. kategóriájú börtönök közé. Az igazi terror itt 1950–1952 között tombolt, miután a pitești-i börtönből ide helyzetek át néhány, kínzásra szakosodott vallatót. 1959 júliusában a cellákban hozzávetőlegesen 4500 elítéltet tartottak fogva, 1958 júliusa és 1960 júliusa között 28 politikai elítéltet végeztek ki.
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.
A hagyományokhoz híven idén is több száz zarándokot lát vendégül Gyergyószentmiklós, akik a Boldogasszony Zarándokvonattal érkeznek Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba tartva.
szóljon hozzá!