„A diákok több mint fele funkcionális analfabéta, nem tudja értelmezni a szöveget, amit elolvas” – jelentette ki a tantárgyversenyeken és sportvetélkedőkön jeleskedő diákok szerdai jutalmazásakor Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Szent Miklós kapcsán a legtöbb gyereknek, de inkább az őket meglepni kívánó felnőttnek a Mikulás jut elsőként az eszébe, holott a piros köpenyes, fehér szakállú, a hátán zsákot cipelő öregúr nem föltétlenül székely hagyományt testesít meg.
Százöt évvel ezelőtt, 1918. december 1-jén tízezernyi erdélyi román jelenlétében Gyulafehérváron kimondták Erdélynek a Magyarországtól való elszakadását. Eleinknek számára hihetetlennek tűnt hogy Székelyföld valaha is román impérium alá kerülhet.
„Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi, s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül” – okít az Erdély című lap több mint százhúsz évvel ezelőtti száma.
Talán a szervezők sem számítottak akkora érdeklődésre, amekkorának végül a 18. alkalommal megszervezett Székelyföldi Kolbászfesztivál örvendett. A szombati vetélkedő végén a szörcseiek vitték haza a pálmát, no meg a maradék kolbászt.
A kortársai közül mind műveltségével, mind szépségével kitűnő egyiptomi királylány Krisztus jegyesének tartotta magát, az őt bálványimádásra felszólító Maxentius császár előtt keresztet vetett, hitéért mártírhalált szenvedett.
Idén a zabolai Mikes-kastély a házigazdája a Székelyföldi Kolbászfesztiválnak. A gasztronómiai vetélkedőt főként azzal az indoklással helyzeték át Sepsiszentgyörgyről Zabolára, mert az új helyszín a hagyományokhoz még közelebb álló feltételeket nyújthat.
Felhívással fordult a vállalkozókhoz Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője: arra kéri őket, hogy az előző évben fel nem használt szponzoralapjukat ne mulasszák el átirányítani egyesületek, alapítványok, egyházak részére.
Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát. Szent Erzsébet éppen ilyen volt, de nemcsak emiatt került a szentek sorába.
Az év első kilenc hónapjában visszaesés volt tapasztalható a romániai ingatlanpiacon a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Némi pozitív elmozdulást október jelentett, amikor 8016-tal több ingatlan cserélt gazdát, mint szeptemberben.
Előfordulhat-e Romániában, hogy valakit maszkos házkutatók vernek fel álmából, miután legalább egy hónapig lehallgatták a telefonját, utána több mint egy évig sakkban tartják, majd közlik vele, hogy puszta tévedés történt? A válasz igen.
A Kárpát-medence eddig több mint ötven szentet és boldogot adott a világnak, illetve a katolikus egyháznak. Szent Márton is Pannóniában látta meg a napvilágot Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. Tisztelete a székelység körében is kimutatható.
Kedden Csíkszeredában, szerdán Sepsiszentgyörgyön vetített képes könyvbemutatóra várják a nagyérdeműt. Korniss Péter világhírű fotográfus a csíkszeredai Bookart kiadónál megjelent, Hosszú úton. Szék 1967–2022 című fotóalbumáról maga a szerző beszél.
Orbán Balázs nyomdokain végigjárta Székelyföld összes települését, majd kényelmes sepsiszentgyörgyi lakását feladva családjával együtt kiköltözött egy Isten háta mögötti tanyára, Csinódra, ahol megtanult kecskét fejni és együtt élni a természettel.
A 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelte az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban, egyszerűen csak a mindenszentek gyűjtőfogalom alá vonva össze őket, majd IV. Gergely pápa tette át november 1-jére.
Ha vasárnap este valaki nagy magasságból lefényképezné a Székelyföld határait megvilágítani hivatott őrtüzek által kirajzolt területet, nagyon kusza valamit kapna eredményül.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján az akkori események székelyföldi kihatásait, a ránk szabadult zsarnoki önkényt, a kilátástalanságot, a magunkra hagyottságot érzékeltetjük pár szemléletes példával.
A Poszkár-tetői, tavaly felavatott nemzeti emlékhelynél vasárnap kiemelkedő ünnepi mozzanattal emlékeztek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésére. Ezúttal a Szabó Ottó kézdisárfalvi faragómester alkotását avatták fel.