Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Az ördög magyar bibliájának térhódítása

20:44

A csíkszeredai klubok nem adnak játékost az U20-as hokiválogatottnak a vébére

20:36

A marosvásárhelyiek vitték haza az EMDKK trófeáját

19:48

Pontosított a tanári állások csökkenésével kapcsolatban az oktatási minisztérium

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Ötgyerekes család maradt otthon nélkül, segítséget kérnek

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Mégsem zár be a gyergyóditrói kórház, miután megállapodtak a felek

Egy kóbor kutya befogása 500 lejbe kerül Csíkszeredában, mégsem tolonganak a cégek az ajánlatra

Golgotajárás és játék-művek a Vigadóban

Vetró András, Sárosi Csaba és Józsa Irén

Fotó: Kocsis Károly

Kettős kiállításnak ad helyet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház emeleti díszterme. Szerda este nyílt meg Sárosi Csaba és Vetró András helyi képzőművészek közös tárlata.

Kocsis Károly

2024. november 07., 19:072024. november 07., 19:07

A kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében szerda este nyílt meg Sárosi Csaba és Vetró András közös tárlata.

Ez alkalommal a gyergyói születésű, Kézdivásárhelyen élő és alkotó grafikusművész huszonöt grafikája, valamint az Én, akinek hiányzik egy kereke. Játékos gondolatok térben és időben című, az Incze László Céhtörténeti Múzeumban augusztusban megnyílt kiállításának egy kis „részlete” került közszemlére, míg

Vetró Keresztút című domborműveinek másolatait állította ki ez alkalommal.

Azért a másolatokat, mert a Jézus szenvedéstörténetének utolsó kilométerét tizennégy stációban megörökítő,

patinázott terrakottába öntött eredeti alkotások már a megrendelő gyulafehérvári görögkatolikus egyházközségnél találhatók.

Annak képviselői jó fél évvel ezelőtt keresték meg a művészt, aki némi gondolkodási idő után vállalta el az őt régóta foglalkoztató téma feldolgozását.

Sokan tisztelték meg érdeklődésükkel a két képzőművész közös tárlatát

Fotó: Kocsis Károly

Aki megjárta a maga kálváriáját

Mindenekelőtt édesapja egy halála előtt nem sokkal papírra vetett rajzát, no meg

Vincent van Gogh és Fadrusz János hasonló témájú műveit tartotta szem előtt, amikor a megközelítés módját kigondolta, de a kortársak – Plugor Sándor, Hervai Katalin, Gergely István és mások – is inspirálták.

A 76. életévét októberben betöltő szobrászművész úgy érezte, élete eme szakaszában már képes sajátos módon értelmezni és felénk közvetíteni Jézus golgotajárását.

Vetró András domborműveit december végéig lehet megtekinteni a Vigadóban

Fotó: Kocsis Károly

Mindez már Tóth László újságíró Akit megérintett a Golgota című, közel húszperces filmjéből derült ki, amit a Józsa Irén nyugalmazott tanárnő szavalatai által ünnepélyesebbé emelt megnyitó alkalomból a Vigadó nagytermében vetítettek le. Ebben többek között elhangzik, hogy

Vetró András nem székelynek született, de 52 év alatt székellyé lett...”

Elmondása szerint Jézus kálváriáját csak az tudja hitelesen formába önteni, aki maga is megjárta az utat.

A stációkon nem azt a jézusi arcot látjuk vissza, aki fél a haláltól, hanem az aggódóét, hogy a gonosszal való érintkezés folytán az emberek vakok lettek a bűn borzalmaival szemben”

– hangzott el a megnyitón.

Fotó: Kocsis Károly

Kis világ egyszerű anyagokból

Ezt követően a nagyszámú érdeklődő Tóth László másik, Gondolatok egy kiállítás nyomán című dokumentumfilmjét is megtekinthette, amely a Sárosi Csaba fentebb említett kiállítását képező művek alkotói folyamatába engedett betekintést.

„Ezek a játék-művek a mindennapi élet különféle nyavalyáit ragadják meg, néhol humorral, máshol komolysággal, de mindig odafigyeléssel, és sosem ájtatoskodással. Közvetlen élmények, világunk hírei, emlékek, tapasztalatok rejlenek gyökereiknél, némelyek több évtizedes feldolgozás eredményei, ezért aztán van egyfajta letisztultság bennük. Ez a letisztultság pedig az alkotások egyszerűségében jelenik meg.

A legköznapibb anyagok, mint a parafa, a gyufaszál, különféle vásznak, üvegkupakok, szegek, drót képezik alapjukat, és ezekből az egyszerű anyagokból kerekedik ki egy egész kis világ”

– méltatta a játékfigura-szerű kis installációkat Ivácson András Áron antropológus az augusztusi megnyitón.