Hirdetés
Hirdetés

Különleges égi jelenségek 2025-ben

A Vénusz és a Jupiter találkozása 2025. augusztus 12-én. Különleges égi jelenségnek ígérkezik

A Vénusz és a Jupiter találkozása 2025. augusztus 12-én. Különleges égi jelenségnek ígérkezik

Fotó: Székely Kalendárium

Aki figyelmes volt, idén – január 4-én este – már megfigyelhette az év első csillagászati eseményét, amikor a Hold pár perc erejéig eltakarta a Szaturnuszt. Aki erről lemaradt, ne búslakodjon, hiszen még számos különleges égi jelenség vár ránk.

Kocsis Károly

2025. január 11., 11:562025. január 11., 11:56

2025. január 11., 11:572025. január 11., 11:57

Ugyancsak január 4-én voltunk a legközelebb a Naphoz (perihélion), egészen pontosan 147 099 586 kilométerre, a legtávolabb (aphélion) pedig július 3-án 22:54-kor leszünk – ezt az adatot Koszta Zoltán sepsiszentgyörgyi földrajztanárnak a 2025-ös Székely Kalendáriumban megjelent írásában találtuk. Az ő összeállítását a National Geographic „előrejelzésével” összevetve hívjuk fel olvasóink figyelmét pár, 2025-be esedékes különleges égi jelenségre.

Hirdetés

Elsőként mindjárt a Vénuszra, amely január 11-e és február 19-e között ragyog majd az égbolton. Amikor a legközelebb lesz a Földhöz, -4,5 magnitúdós fényességet áraszt majd magából.

Ráadásul a félhold alakú égitestet január 18-án, nem sokkal napnyugta után együttállásban találjuk a Szaturnusszal: a remek párost délnyugaton, körülbelül az égbolt egyharmadánál figyelhetjük meg, és onnan is meg tudjuk különböztetni egymástól, hogy a Vénusz fehéren és fényesebben tündököl.

Ha távcsövet használunk, akár a Szaturnusz ikonikus gyűrűit is megfigyelhetjük.

Holdlesőben Szépvízen (2009) Galéria

Holdlesőben Szépvízen (2009)

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Az év első teljes holdfogyatkozása

Az év első teljes holdfogyatkozása, vagyis amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, árnyékot vetve az utóbbira, március 14-én következik be. Sajnos ez igazából csak Észak- és Dél-Amerikából lesz látható, miután maximumát a Csendes-óceán fölött, Mexikótól nyugatra mutatja meg, bár elvileg a Föld minden olyan pontjáról látható, ahol a Hold a látóhatár fölött van.

És jórészt ez vonatkozik a két héttel később, március 29-én dél körül beálló részleges napfogyatkozásra is (ebben az esetben Hold takarja a Napot a Föld bizonyos pontjairól nézve), amiben – akárcsak a tavalyi teljes napfogyatkozáskor – főként Észak-Amerikából lehet majd gyönyörködni, a maximuma Kanada keleti partjaira esik.

Nem árt tudni, hogy a nagyjából ugyanazon az égi pályán haladó Hold nemcsak a Napot, hanem – pár percig – más égitesteket is takar útja során, ezt nevezik okkultációnak. Mint már említettük,

a szabad szemmel látható bolygók közül a Szaturnuszt január 4-én takarta, és február 1-jén kerül ismét ebbe a helyzetbe, a Marsot január 14-én, február 9-én és június 30-án, a Merkúrt március 1-én, a Vénuszt szeptember 19-én fedi el.

Június 26-án a Merkúrt egyébként a nyugati égbolt alacsony pontján, röviddel napnyugta után – vélhetően távcső segítségével – találjuk meg, mindössze három fokkal a Hold karcsú félholdja mellett.

Félárnyékos holdfogyatkozás Galéria

Félárnyékos holdfogyatkozás

Fotó: MTI

Amit itthonról is csodálhatunk

A szeptember 7-i teljes holdfogyatkozás maximuma is hozzánk távol, az Indiai-óceán fölött lesz, de felhőtlen ég esetén nálunk is meg lehet figyelni. „A Hold 20 óra előtt pár perccel kel. Ekkor már a Föld félárnyékában van, sőt a bal oldalán megjelent a teljes árnyék. 20:31-kor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, és 21:54-ig így is marad. Ezután korongjának bal oldala kezd világosodni, ami azt jelenti, hogy átmegy a félárnyékba, majd éjfél előtt elhagyja a félárnyékot is. Eközben természetesen mind feljebb emelkedik a látóhatár fölé.

Idézet
Érdemes idejében kinézni egy megfelelő helyet, ahonnan jól látható a keleti égbolt, és ahonnan nagyszerű fényképeket készíthetünk a csodálatos jelenségről”

– tanácsolja Koszta Zoltán.

A szeptember 21-i részleges napfogyatkozás is elsősorban az Ausztrália déli részén tartózkodó embereknek szól, és azért a néhány percért talán nem érdemes odarepülnünk. Már csak azért sem, mert két nappal korában itthon is csodás eseményben lehet részünk:

napkelte előtt a karcsú félhold, a gyémántként ragyogó Vénusz és a kék-fehér árnyalatban fénylő Regulus csillag képezte trió fogja uralni a keleti égboltot.

Ráadásul a Szaturnusz éppen szeptember 21-én lesz a legfényesebb, amikor a Föld a gázóriás és a Nap között halad el – távcsővel talán a gyűrűi is kivehetők lesznek, amelyek aztán november 8-án átmenetileg „eltűnnek”. Ilyen 15 évente fordul elő, amikor a Szaturnusz dőlése a Földhöz igazodik, és a vékony gyűrűk szinte láthatatlanná válnak. A legjobb látványt az esti égbolt déli részén élvezhetjük a Vízöntő csillagképben.

Csíki szuperhold. Ilyenből három is lesz október-decemberben Galéria

Csíki szuperhold. Ilyenből három is lesz október-decemberben

Fotó: Búzás Botond/Székely Kalendárium

Csillaghullás és bolygórandi

Miközben a csillagászok pontosan ki tudják számítani a bolygók mozgását, az együttállásokat, az üstökösök esetében már nehezebb a dolguk, hiszen egyes típusaik váratlanul is felbukkanhatnak. Annyi azonban szinte biztosra vehető, hogy közülük idén mintegy száz kerül napközelbe, és szabad szemmel jó esetben a C/2024 G3 (ATLAS) jelzésű égi vándort pillanthatjuk meg január 13-án. A neve alapján C-típusú, tehát nem periodikus üstökös, 2024-ben fedezték fel.

A G április első felét jelenti, a 3-as azt, hogy abban az időszakban harmadikként észlelték, míg az ATLAS a felfedező Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System nevének rövidítése – ez a rendszer észleli, figyeli a bolygónkra esetlegesen veszélyt jelentő aszteroidákat.

A másik típushoz tartozó rajmeteorok az év egy bizonyos szakaszában jelennek meg rendszeresen, és látszólag valamelyik csillagkép egy adott pontjából indulnak ki, innen adódik a nevük is.

A legismertebbek közül a Quadrantidák január 3–4-én, a Lyridák április 22–23-án, az Eta Aquaridák május 5–7-én, a Delta Aquaridák július 28–29-én, a Perseidák augusztus 12–13-án, a Leonidák november 17–18-án, a Geminidák december 13–14-én érkeznek.

Telihold 2024. június 21-én Galéria

Telihold 2024. június 21-én

Fotó: Pinti Attila

Az augusztusi „csillaghullás” Szent Lőrinc könnyeiként él népünk emlékezetében, ilyenkor szoktunk valami nagyon-nagyon fontosan kívánni, ha hátunkon fekve megpillantunk egyet-egyet átsuhanni az égbolton. Ehhez viszont olyan helyet kell választani, ahol széles a látóhatár, és nincs fényszennyeződés. Ha pedig

augusztus 12-én lesz türelmünk hajnalig várni, a Vénusz és a Jupiter közeli találkozásának is tanúi lehetünk a hozzánk keleti–északkeleti irányba eső Ikrek csillagképben.

Távcsővel figyelve az aranyszínű Jupiter sávos légköre mellett négy apró pontot is észlelhetünk: ezek a Galilei-holdak.

No, de a Lyridák is produkálhatnak óránként 10-20 hullócsillagot és néhány szuperfényes tűzgömböt, a Geminidák pedig idén azért ígérkezik szokatlanul látványosnak, mert a meteorraj csúcspontja egybeesik a sötét, holdtalan égbolt időszakával. Ebből kifolyólag aztán akár 120 meteort is összeszámolhatunk óránként!

Akár sarki fényt is láthatunk
Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehetett hallani a hírekben napkitörésekről, hogy fokozódott a Nap aktivitása, növekedett a napfoltok száma, mágneses viharok közelednek a Földhöz, és egyre gyakrabban észlelhető a sarki fény olyan vidékeken is, ahol eddig ritkaságnak számított. Ez azzal magyarázható, hogy a Napban egy változó erősségű, folytonos, hosszan tartó atomrobbanás megy végbe, ez adja a fényt és az óriási hőt, amiből mi, földiek is kapunk. Néha a Nap részecskéket (elektronokat, protonokat) lövell ki magából, amik nagy sebességgel (400-800 km/s) száguldanak a bolygóközi térben. A Föld mágneses tere a felénk érkező ilyen részecskéket a sarkok felé irányítja, ahol a légkörrel kapcsolatba lépve a sarki fényt okozzák. A részecske-kibocsátás mennyisége és gyakorisága változó, mégpedig 11 évenként újra és újra felerősödik. A tudósok szerint egy ilyen periódus maximuma 2025 első felére várható, így hát érdemes figyelemmel kísérni a napkitöréseket, mert két-három napra rá, ha szerencsénk van, akár tőlünk is látható lesz a sarki fény. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy szabad szemmel napba nézni nem ajánlott, legfeljebb rövid ideig napkeltekor és napnyugtakor, mert ilyenkor a sugarak egy részét kiszűri vastag légréteg. Távcsővel meg szigorúan tilos a Napot kémlelni! Koszta Zoltán a napkitörésekkel kapcsolatba megbízható, naprakész forrásként a sdo.gsfc.nasa.gov weboldalt ajánlja.

A vízkereszt utáni első telihold 2021 februárjában Galéria

A vízkereszt utáni első telihold 2021 februárjában

Fotó: Beliczay László

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából

Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter

Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter
2026. november 16., hétfő

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe

Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe
2026. november 16., hétfő

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket

A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot

Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot
2026. november 16., hétfő

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére

Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.

Robert Pattinson lesz az új James Bond
Robert Pattinson lesz az új James Bond
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról

Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról
2026. november 16., hétfő

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést

Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést
2026. november 16., hétfő

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot

Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot
Hirdetés