
A Vénusz és a Jupiter találkozása 2025. augusztus 12-én. Különleges égi jelenségnek ígérkezik
Fotó: Székely Kalendárium
Aki figyelmes volt, idén – január 4-én este – már megfigyelhette az év első csillagászati eseményét, amikor a Hold pár perc erejéig eltakarta a Szaturnuszt. Aki erről lemaradt, ne búslakodjon, hiszen még számos különleges égi jelenség vár ránk.
2025. január 11., 11:562025. január 11., 11:56
2025. január 11., 11:572025. január 11., 11:57
Ugyancsak január 4-én voltunk a legközelebb a Naphoz (perihélion), egészen pontosan 147 099 586 kilométerre, a legtávolabb (aphélion) pedig július 3-án 22:54-kor leszünk – ezt az adatot Koszta Zoltán sepsiszentgyörgyi földrajztanárnak a 2025-ös Székely Kalendáriumban megjelent írásában találtuk. Az ő összeállítását a National Geographic „előrejelzésével” összevetve hívjuk fel olvasóink figyelmét pár, 2025-be esedékes különleges égi jelenségre.
Elsőként mindjárt a Vénuszra, amely január 11-e és február 19-e között ragyog majd az égbolton. Amikor a legközelebb lesz a Földhöz, -4,5 magnitúdós fényességet áraszt majd magából.
Ha távcsövet használunk, akár a Szaturnusz ikonikus gyűrűit is megfigyelhetjük.
Holdlesőben Szépvízen (2009)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Az év első teljes holdfogyatkozása, vagyis amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, árnyékot vetve az utóbbira, március 14-én következik be. Sajnos ez igazából csak Észak- és Dél-Amerikából lesz látható, miután maximumát a Csendes-óceán fölött, Mexikótól nyugatra mutatja meg, bár elvileg a Föld minden olyan pontjáról látható, ahol a Hold a látóhatár fölött van.
És jórészt ez vonatkozik a két héttel később, március 29-én dél körül beálló részleges napfogyatkozásra is (ebben az esetben Hold takarja a Napot a Föld bizonyos pontjairól nézve), amiben – akárcsak a tavalyi teljes napfogyatkozáskor – főként Észak-Amerikából lehet majd gyönyörködni, a maximuma Kanada keleti partjaira esik.
Nem árt tudni, hogy a nagyjából ugyanazon az égi pályán haladó Hold nemcsak a Napot, hanem – pár percig – más égitesteket is takar útja során, ezt nevezik okkultációnak. Mint már említettük,
Június 26-án a Merkúrt egyébként a nyugati égbolt alacsony pontján, röviddel napnyugta után – vélhetően távcső segítségével – találjuk meg, mindössze három fokkal a Hold karcsú félholdja mellett.
Félárnyékos holdfogyatkozás
Fotó: MTI
A szeptember 7-i teljes holdfogyatkozás maximuma is hozzánk távol, az Indiai-óceán fölött lesz, de felhőtlen ég esetén nálunk is meg lehet figyelni. „A Hold 20 óra előtt pár perccel kel. Ekkor már a Föld félárnyékában van, sőt a bal oldalán megjelent a teljes árnyék. 20:31-kor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, és 21:54-ig így is marad. Ezután korongjának bal oldala kezd világosodni, ami azt jelenti, hogy átmegy a félárnyékba, majd éjfél előtt elhagyja a félárnyékot is. Eközben természetesen mind feljebb emelkedik a látóhatár fölé.
– tanácsolja Koszta Zoltán.
A szeptember 21-i részleges napfogyatkozás is elsősorban az Ausztrália déli részén tartózkodó embereknek szól, és azért a néhány percért talán nem érdemes odarepülnünk. Már csak azért sem, mert két nappal korában itthon is csodás eseményben lehet részünk:
Ráadásul a Szaturnusz éppen szeptember 21-én lesz a legfényesebb, amikor a Föld a gázóriás és a Nap között halad el – távcsővel talán a gyűrűi is kivehetők lesznek, amelyek aztán november 8-án átmenetileg „eltűnnek”. Ilyen 15 évente fordul elő, amikor a Szaturnusz dőlése a Földhöz igazodik, és a vékony gyűrűk szinte láthatatlanná válnak. A legjobb látványt az esti égbolt déli részén élvezhetjük a Vízöntő csillagképben.
Csíki szuperhold. Ilyenből három is lesz október-decemberben
Fotó: Búzás Botond/Székely Kalendárium
Miközben a csillagászok pontosan ki tudják számítani a bolygók mozgását, az együttállásokat, az üstökösök esetében már nehezebb a dolguk, hiszen egyes típusaik váratlanul is felbukkanhatnak. Annyi azonban szinte biztosra vehető, hogy közülük idén mintegy száz kerül napközelbe, és szabad szemmel jó esetben a C/2024 G3 (ATLAS) jelzésű égi vándort pillanthatjuk meg január 13-án. A neve alapján C-típusú, tehát nem periodikus üstökös, 2024-ben fedezték fel.
A másik típushoz tartozó rajmeteorok az év egy bizonyos szakaszában jelennek meg rendszeresen, és látszólag valamelyik csillagkép egy adott pontjából indulnak ki, innen adódik a nevük is.
Telihold 2024. június 21-én
Fotó: Pinti Attila
Az augusztusi „csillaghullás” Szent Lőrinc könnyeiként él népünk emlékezetében, ilyenkor szoktunk valami nagyon-nagyon fontosan kívánni, ha hátunkon fekve megpillantunk egyet-egyet átsuhanni az égbolton. Ehhez viszont olyan helyet kell választani, ahol széles a látóhatár, és nincs fényszennyeződés. Ha pedig
Távcsővel figyelve az aranyszínű Jupiter sávos légköre mellett négy apró pontot is észlelhetünk: ezek a Galilei-holdak.
No, de a Lyridák is produkálhatnak óránként 10-20 hullócsillagot és néhány szuperfényes tűzgömböt, a Geminidák pedig idén azért ígérkezik szokatlanul látványosnak, mert a meteorraj csúcspontja egybeesik a sötét, holdtalan égbolt időszakával. Ebből kifolyólag aztán akár 120 meteort is összeszámolhatunk óránként!
Akár sarki fényt is láthatunk
Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehetett hallani a hírekben napkitörésekről, hogy fokozódott a Nap aktivitása, növekedett a napfoltok száma, mágneses viharok közelednek a Földhöz, és egyre gyakrabban észlelhető a sarki fény olyan vidékeken is, ahol eddig ritkaságnak számított. Ez azzal magyarázható, hogy a Napban egy változó erősségű, folytonos, hosszan tartó atomrobbanás megy végbe, ez adja a fényt és az óriási hőt, amiből mi, földiek is kapunk. Néha a Nap részecskéket (elektronokat, protonokat) lövell ki magából, amik nagy sebességgel (400-800 km/s) száguldanak a bolygóközi térben. A Föld mágneses tere a felénk érkező ilyen részecskéket a sarkok felé irányítja, ahol a légkörrel kapcsolatba lépve a sarki fényt okozzák. A részecske-kibocsátás mennyisége és gyakorisága változó, mégpedig 11 évenként újra és újra felerősödik. A tudósok szerint egy ilyen periódus maximuma 2025 első felére várható, így hát érdemes figyelemmel kísérni a napkitöréseket, mert két-három napra rá, ha szerencsénk van, akár tőlünk is látható lesz a sarki fény. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy szabad szemmel napba nézni nem ajánlott, legfeljebb rövid ideig napkeltekor és napnyugtakor, mert ilyenkor a sugarak egy részét kiszűri vastag légréteg. Távcsővel meg szigorúan tilos a Napot kémlelni! Koszta Zoltán a napkitörésekkel kapcsolatba megbízható, naprakész forrásként a sdo.gsfc.nasa.gov weboldalt ajánlja.
A vízkereszt utáni első telihold 2021 februárjában
Fotó: Beliczay László
A napokban a Brassó és Bukarest között közlekedőknek jó tudniuk, hogy egy Prahova megyei vasúti átjáró javítása miatt az 1-es számú országút egy szakaszán forgalomkorlátozásra számíthatnak. Esetenként kerülniük is kell.
Súlyosan ittasan vezető, 43 éves, Maros megyei férfit fülelt le a rendőrség a Fehér megyei Küküllőváron. A sofőr a leállításakor megtagadta a szondáztatást.
A vasúti rendőrség munkatársai tíz bűncselekményt állapítottak meg és 325 bírságot szabtak ki, összesen mintegy 105 ezer lej értékben a november 18–19-én végrehajtott művelet során.
Összecsíptek a poloskák egy fiatal nőt egy vonatjárat hálókocsijában, a csípések pedig – az édesanya beszámolója alapján – feldagadtak, így egészségügyi ellátásra volt szükség.
Több helyen okoz fennakadást a hó a Magyarországon, kamionok, személygépkocsik és buszok továbbhaladását is segíteniük kellett a tűzoltóknak szombat este. Eközben Románia nyugati és északkeleti részére hidegebb hajnal köszöntött be, mint a többi régióba.
Ön tudta, hogy a magyar szőlőnedű ötvennyolcféle adalékanyaggal „javítható”? A keceli Benyák Zoltán bioborász és bortörténész szerencsére csak egyet használ, és szerinte akár Székelyföld is lehet még kisebbfajta borhatalom. De a lényeg a táj!
A közösségi oldalalakon megosztott videó alapján azonosította a rendőrség azt a sofőrt, aki a forgalommal szembe hajtott az autópályán. Pénzbírságot szabtak ki és felfüggesztették a jogosítványát.
Rajtaütés során találták meg az autóban a nagy kockázatú kábítószert a brassói rendőrök. Két gyanúsítottat tartóztattak le.
Elakadtak autójukkal egy turistacsoport tagjai Brassó megyében, miután a navigációs appot követve egy elszigetelt, nehezen járható, sáros útra tévedtek. Négyen voltak, felnőttek, térerő nélkül, sötétedés előtt, és velük volt egy három hónapos csecsemő.
Az év első tíz hónapjában végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeként a határőrrendőrség több mint 160, Romániából vagy külföldről ellopott gépjárművet és gépet fedezett fel és foglalt le.
szóljon hozzá!