Hirdetés
Hirdetés

Különleges égi jelenségek 2025-ben

A Vénusz és a Jupiter találkozása 2025. augusztus 12-én. Különleges égi jelenségnek ígérkezik

A Vénusz és a Jupiter találkozása 2025. augusztus 12-én. Különleges égi jelenségnek ígérkezik

Fotó: Székely Kalendárium

Aki figyelmes volt, idén – január 4-én este – már megfigyelhette az év első csillagászati eseményét, amikor a Hold pár perc erejéig eltakarta a Szaturnuszt. Aki erről lemaradt, ne búslakodjon, hiszen még számos különleges égi jelenség vár ránk.

Kocsis Károly

2025. január 11., 11:562025. január 11., 11:56

2025. január 11., 11:572025. január 11., 11:57

Ugyancsak január 4-én voltunk a legközelebb a Naphoz (perihélion), egészen pontosan 147 099 586 kilométerre, a legtávolabb (aphélion) pedig július 3-án 22:54-kor leszünk – ezt az adatot Koszta Zoltán sepsiszentgyörgyi földrajztanárnak a 2025-ös Székely Kalendáriumban megjelent írásában találtuk. Az ő összeállítását a National Geographic „előrejelzésével” összevetve hívjuk fel olvasóink figyelmét pár, 2025-be esedékes különleges égi jelenségre.

Hirdetés

Elsőként mindjárt a Vénuszra, amely január 11-e és február 19-e között ragyog majd az égbolton. Amikor a legközelebb lesz a Földhöz, -4,5 magnitúdós fényességet áraszt majd magából.

Ráadásul a félhold alakú égitestet január 18-án, nem sokkal napnyugta után együttállásban találjuk a Szaturnusszal: a remek párost délnyugaton, körülbelül az égbolt egyharmadánál figyelhetjük meg, és onnan is meg tudjuk különböztetni egymástól, hogy a Vénusz fehéren és fényesebben tündököl.

Ha távcsövet használunk, akár a Szaturnusz ikonikus gyűrűit is megfigyelhetjük.

Holdlesőben Szépvízen (2009) Galéria

Holdlesőben Szépvízen (2009)

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Az év első teljes holdfogyatkozása

Az év első teljes holdfogyatkozása, vagyis amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, árnyékot vetve az utóbbira, március 14-én következik be. Sajnos ez igazából csak Észak- és Dél-Amerikából lesz látható, miután maximumát a Csendes-óceán fölött, Mexikótól nyugatra mutatja meg, bár elvileg a Föld minden olyan pontjáról látható, ahol a Hold a látóhatár fölött van.

És jórészt ez vonatkozik a két héttel később, március 29-én dél körül beálló részleges napfogyatkozásra is (ebben az esetben Hold takarja a Napot a Föld bizonyos pontjairól nézve), amiben – akárcsak a tavalyi teljes napfogyatkozáskor – főként Észak-Amerikából lehet majd gyönyörködni, a maximuma Kanada keleti partjaira esik.

Nem árt tudni, hogy a nagyjából ugyanazon az égi pályán haladó Hold nemcsak a Napot, hanem – pár percig – más égitesteket is takar útja során, ezt nevezik okkultációnak. Mint már említettük,

a szabad szemmel látható bolygók közül a Szaturnuszt január 4-én takarta, és február 1-jén kerül ismét ebbe a helyzetbe, a Marsot január 14-én, február 9-én és június 30-án, a Merkúrt március 1-én, a Vénuszt szeptember 19-én fedi el.

Június 26-án a Merkúrt egyébként a nyugati égbolt alacsony pontján, röviddel napnyugta után – vélhetően távcső segítségével – találjuk meg, mindössze három fokkal a Hold karcsú félholdja mellett.

Félárnyékos holdfogyatkozás Galéria

Félárnyékos holdfogyatkozás

Fotó: MTI

Amit itthonról is csodálhatunk

A szeptember 7-i teljes holdfogyatkozás maximuma is hozzánk távol, az Indiai-óceán fölött lesz, de felhőtlen ég esetén nálunk is meg lehet figyelni. „A Hold 20 óra előtt pár perccel kel. Ekkor már a Föld félárnyékában van, sőt a bal oldalán megjelent a teljes árnyék. 20:31-kor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, és 21:54-ig így is marad. Ezután korongjának bal oldala kezd világosodni, ami azt jelenti, hogy átmegy a félárnyékba, majd éjfél előtt elhagyja a félárnyékot is. Eközben természetesen mind feljebb emelkedik a látóhatár fölé.

Idézet
Érdemes idejében kinézni egy megfelelő helyet, ahonnan jól látható a keleti égbolt, és ahonnan nagyszerű fényképeket készíthetünk a csodálatos jelenségről”

– tanácsolja Koszta Zoltán.

A szeptember 21-i részleges napfogyatkozás is elsősorban az Ausztrália déli részén tartózkodó embereknek szól, és azért a néhány percért talán nem érdemes odarepülnünk. Már csak azért sem, mert két nappal korában itthon is csodás eseményben lehet részünk:

napkelte előtt a karcsú félhold, a gyémántként ragyogó Vénusz és a kék-fehér árnyalatban fénylő Regulus csillag képezte trió fogja uralni a keleti égboltot.

Ráadásul a Szaturnusz éppen szeptember 21-én lesz a legfényesebb, amikor a Föld a gázóriás és a Nap között halad el – távcsővel talán a gyűrűi is kivehetők lesznek, amelyek aztán november 8-án átmenetileg „eltűnnek”. Ilyen 15 évente fordul elő, amikor a Szaturnusz dőlése a Földhöz igazodik, és a vékony gyűrűk szinte láthatatlanná válnak. A legjobb látványt az esti égbolt déli részén élvezhetjük a Vízöntő csillagképben.

Csíki szuperhold. Ilyenből három is lesz október-decemberben Galéria

Csíki szuperhold. Ilyenből három is lesz október-decemberben

Fotó: Búzás Botond/Székely Kalendárium

Csillaghullás és bolygórandi

Miközben a csillagászok pontosan ki tudják számítani a bolygók mozgását, az együttállásokat, az üstökösök esetében már nehezebb a dolguk, hiszen egyes típusaik váratlanul is felbukkanhatnak. Annyi azonban szinte biztosra vehető, hogy közülük idén mintegy száz kerül napközelbe, és szabad szemmel jó esetben a C/2024 G3 (ATLAS) jelzésű égi vándort pillanthatjuk meg január 13-án. A neve alapján C-típusú, tehát nem periodikus üstökös, 2024-ben fedezték fel.

A G április első felét jelenti, a 3-as azt, hogy abban az időszakban harmadikként észlelték, míg az ATLAS a felfedező Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System nevének rövidítése – ez a rendszer észleli, figyeli a bolygónkra esetlegesen veszélyt jelentő aszteroidákat.

A másik típushoz tartozó rajmeteorok az év egy bizonyos szakaszában jelennek meg rendszeresen, és látszólag valamelyik csillagkép egy adott pontjából indulnak ki, innen adódik a nevük is.

A legismertebbek közül a Quadrantidák január 3–4-én, a Lyridák április 22–23-án, az Eta Aquaridák május 5–7-én, a Delta Aquaridák július 28–29-én, a Perseidák augusztus 12–13-án, a Leonidák november 17–18-án, a Geminidák december 13–14-én érkeznek.

Telihold 2024. június 21-én Galéria

Telihold 2024. június 21-én

Fotó: Pinti Attila

Az augusztusi „csillaghullás” Szent Lőrinc könnyeiként él népünk emlékezetében, ilyenkor szoktunk valami nagyon-nagyon fontosan kívánni, ha hátunkon fekve megpillantunk egyet-egyet átsuhanni az égbolton. Ehhez viszont olyan helyet kell választani, ahol széles a látóhatár, és nincs fényszennyeződés. Ha pedig

augusztus 12-én lesz türelmünk hajnalig várni, a Vénusz és a Jupiter közeli találkozásának is tanúi lehetünk a hozzánk keleti–északkeleti irányba eső Ikrek csillagképben.

Távcsővel figyelve az aranyszínű Jupiter sávos légköre mellett négy apró pontot is észlelhetünk: ezek a Galilei-holdak.

No, de a Lyridák is produkálhatnak óránként 10-20 hullócsillagot és néhány szuperfényes tűzgömböt, a Geminidák pedig idén azért ígérkezik szokatlanul látványosnak, mert a meteorraj csúcspontja egybeesik a sötét, holdtalan égbolt időszakával. Ebből kifolyólag aztán akár 120 meteort is összeszámolhatunk óránként!

Akár sarki fényt is láthatunk
Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehetett hallani a hírekben napkitörésekről, hogy fokozódott a Nap aktivitása, növekedett a napfoltok száma, mágneses viharok közelednek a Földhöz, és egyre gyakrabban észlelhető a sarki fény olyan vidékeken is, ahol eddig ritkaságnak számított. Ez azzal magyarázható, hogy a Napban egy változó erősségű, folytonos, hosszan tartó atomrobbanás megy végbe, ez adja a fényt és az óriási hőt, amiből mi, földiek is kapunk. Néha a Nap részecskéket (elektronokat, protonokat) lövell ki magából, amik nagy sebességgel (400-800 km/s) száguldanak a bolygóközi térben. A Föld mágneses tere a felénk érkező ilyen részecskéket a sarkok felé irányítja, ahol a légkörrel kapcsolatba lépve a sarki fényt okozzák. A részecske-kibocsátás mennyisége és gyakorisága változó, mégpedig 11 évenként újra és újra felerősödik. A tudósok szerint egy ilyen periódus maximuma 2025 első felére várható, így hát érdemes figyelemmel kísérni a napkitöréseket, mert két-három napra rá, ha szerencsénk van, akár tőlünk is látható lesz a sarki fény. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy szabad szemmel napba nézni nem ajánlott, legfeljebb rövid ideig napkeltekor és napnyugtakor, mert ilyenkor a sugarak egy részét kiszűri vastag légréteg. Távcsővel meg szigorúan tilos a Napot kémlelni! Koszta Zoltán a napkitörésekkel kapcsolatba megbízható, naprakész forrásként a sdo.gsfc.nasa.gov weboldalt ajánlja.

A vízkereszt utáni első telihold 2021 februárjában Galéria

A vízkereszt utáni első telihold 2021 februárjában

Fotó: Beliczay László

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 15., vasárnap

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

A lövéteiek és az oroszhegyiek kaptak Ro-Alertet a településeiken járó medvék miatt vasárnap este

Lövétén és az Oroszhegyhez tartozó Székelyszenttamáson láttak medvét vasárnap este. A hatóságok mindkét nagyvad miatt Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakókat.

A lövéteiek és az oroszhegyiek kaptak Ro-Alertet a településeiken járó medvék miatt vasárnap este
2026. november 15., vasárnap

Nappal és este is új arcát mutatja a csíksomlyói kegytemplom

Nappali fényben a számos felújított részlet, este pedig az ízléses kivilágítás rajzolja újra a csíksomlyói kegytemplomot. Képpárokon mutatjuk.

Nappal és este is új arcát mutatja a csíksomlyói kegytemplom
2026. november 15., vasárnap

Juhászkutyák támadtak egy tacskóit sétáltató férfira Csíksomlyón

Két tacskóját sétáltatta vasárnap egy csíkszeredai férfi a Somlyó-hegy közelében, amikor a közelben levő pásztorkutyák rájuk rontottak.

Juhászkutyák támadtak egy tacskóit sétáltató férfira Csíksomlyón
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Lezajlott az országos rezidensvizsga, megvannak az eredmények

Az orvosi szakterületen 943, a fogorvosin 936, a gyógyszerészetin pedig 925 pont volt a legmagasabb elért pontszám a vasárnapi rezidensvizsgán – közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Lezajlott az országos rezidensvizsga, megvannak az eredmények
2026. november 15., vasárnap

Drónt láttak, a vadászgépek újból felszálltak

A védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy a hadsereg radarrendszere légi célpontot észlelt az ukrán-román határhoz közeli Vilkove településtől északkeletre.

Drónt láttak, a vadászgépek újból felszálltak
2026. november 15., vasárnap

Árokba sodródott egy autó Piricskénél

Könnyebb sérüléssel járó baleset történt vasárnap délután Piricske közelében. Egy sofőr árokba hajtott autójával, eleinte nem jeleztek sérülést, de végül hívták a SMURD-egységet elsősegélynyújtás céljából.

Árokba sodródott egy autó Piricskénél
Árokba sodródott egy autó Piricskénél
2026. november 15., vasárnap

Árokba sodródott egy autó Piricskénél

Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Nekiment a magukat kiskirályoknak képzelő orvosoknak az egészségügyi miniszter a rezidensvizsga apropóján

Az idei rezidensvizsgán mintegy 110-zel több képzési helyet és álláshelyet hirdettek meg, mint tavaly, miközben a jelentkezők száma csökkent – közölte vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Nekiment a magukat kiskirályoknak képzelő orvosoknak az egészségügyi miniszter a rezidensvizsga apropóján
2026. november 15., vasárnap

Luca Niculescu: továbbra is minden szükséges intézkedést megteszünk a Fekete-tenger biztonságának megerősítésére

Luca Niculescu miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy Románia szövetségeseivel együtt továbbra is minden szükséges intézkedést megtesz a Fekete-tenger biztonságának megerősítésére.

Luca Niculescu: továbbra is minden szükséges intézkedést megteszünk a Fekete-tenger biztonságának megerősítésére
2026. november 15., vasárnap

A fekete-tengeri biztonsági helyzetről készül tárgyalni Brüsszelben hivatali kollégáival a román külügyminiszter

Ștefan-Radu Oprea védelmi miniszter bejelentette, hogy a keddi és szerdai brüsszeli egyeztetésen megvitatja hivatali kollégáival a fekete-tengeri biztonsági helyzetet.

A fekete-tengeri biztonsági helyzetről készül tárgyalni Brüsszelben hivatali kollégáival a román külügyminiszter
Hirdetés