Kocsis Károly

Öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, felújított templomot adnak át ünnepélyesen vasárnap, szeptember 24-én. Az istenházák a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv révén születtek újjá.

Hiába igényelt öt évvel ezelőtt iskolabuszt a háromszéki Bereck vezetősége az oktatási minisztériumtól, az azóta sem érkezett meg. Idén megelégelték a várakozást, és saját büdzséből vásároltak egy vadonatúj, tanulók szállításra is alkalmas járművet.

Hét évvel ezelőtt még csak nézegettük a Nagy Mózes által létesített kantai romos épületet, mától szakképző központ működik benne – hangzott el a hétfői, kézdivásárhelyi ünnepségen. A cél, hogy itt legyen a Kárpát-medence legjobb szakképző helye.

Ma van a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Számos székelyföldi település templomának, kápolnájának tartják a búcsúját.

Hétvégén második alkalommal add otthont az X Balloon Festnek a kézdivásárhelyi Fortyogófürdő. Szeptember 15–17. között 12 hőlégballonnal várják a repülni és szórakozni vágyókat.

Harmadik alkalommal szervez háromszéki sétakerékpározást az Oklándon neki adományozott „tiszteletbeli székely” címet is büszkén vállaló Lucian Mîndruță közismert bukaresti újságíró.

A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk. Az arra érdemesek, ha reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat.

A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében szeptember 7-én 18 órától hármas rendezvényre várják az érdeklődőket: megtartják az immár hatodik hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal a volt kézdiszéki munkaszolgálatosok találkozóját.

Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni.

A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumban kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett.

Augusztus 31. és szeptember 3. között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történésztábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat.

A csíkszeredai születésű, csíkpálfalvi gyökerekkel büszkélkedő, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sántha Szabolcs több mint harminc éve kutatja a családfáját. Mostanra 463 nevet sikerült felvezetnie rá. Időben az 1700-as évekig tudott visszanyúlni.

Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba.

Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.

A spanyol származású Lőrincet Kr. u. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit.

Ma van Urunk színeváltozásának napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik.