Fotó: Gligor Róbert László
Új kötettel jelentkezett a szakirodalomban a sepsiszentgyörgyi Kisgyörgy Zoltán. A szerző negyven éve foglalkozik a harangok történetével, eddig 14 tanulmánya, dolgozata jelent meg a témában.
2012. február 08., 17:312012. február 08., 17:31
2012. február 08., 18:022012. február 08., 18:02
Új kötettel bővült a szakirodalom
Tavaly megjelent Harangosköny – Tornyok magasában Erdélyben című kötetében már nemcsak a háromszéki kultikus tárgyakról értekezik, hanem az egész Székelyföld hagyatékát elemzi. A téma kiváló ismerője, Benkő Elek, az MTA doktora ajánlásában kifejti: a munka nemcsak a harangok eredeti környezetére és használatára mutat rá, hanem „egyben a kutatás hatalmas lehetőségére és adósságára: Erdély 17-20. századi, részleteiben még ismeretlen és feltáratlan harangállományának módszeres felleltározására.”
A DVD-melléklettel is ellátott csaknem 200 oldalas könyv sok Maros megyei utalást is tartalmaz. Olvashatunk segesvári, marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi harangöntő műhelyekről is, de számos település is felsorakozik az oldalakon: 15 a Nyárád, 2 a Kis-Küküllő, 2 a Maros vízgyűjtőjéből, 1 pedig a Székely-Mezőségről.
Maros megyéről csak egy kötet van
A szerző sokat merített az egyetlen kötetből, amely a Maros megyei hagyaték egy részét leltározza fel: Gligor Róbert László 2008-ban jelentette meg a Bronzba öntött ima – Nyárádmenti harangok és haranglábak című monográfiáját, amelyben 66 település 3 magyar történelmi felekezetének 123 gyülekezetében és az országos levéltárakban végzett kutatásai eredményeit mutatta be.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!