Székelyföld-napi szimfonikus hangverseny Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön

Műsoron: Ludwig van Beethoven: István király nyitány (op. 117), Ludwig van Beethoven: I. szimfónia C-dúr, (op. 21), Kodály Zoltán: Galántai táncok.

A háromszéki és a csíki zenekar rendszeresen valósít meg összefogásban zenei programokat. A Csíki Kamarazenekar 2001-ben, a sepsiszentgyörgyi Georgius kamarazenekar 2003-ban alakult zeneszakos egyetemi hallgatókból, pályakezdő tehetséges fiatalokból és hangszertanárokból. Az évek során számos nemzetközi szinten elismert zenei személyiséggel működtek együtt a zenekarok, több műsorukból készült televíziós, rádiós és CD-felvétel.

A zenekarok célja, hogy a térség olyan intézményeivé váljanak, melyek biztosítják a szakemberek itthon maradását, és továbbra is magas színvonalú zenei programokat kínálnak a régió közönségének.

A Székelyföld Napok keretében szervezett koncerten európai, bécsi klasszikus és magyar remekműveket hallhat a közönség. Belépés díjtalan.

Beethoven István király (Ungarns erste Wohlthater) című műve öt számból és egy nyitányból áll. Alkalmi hódoló darab Ferenc császárnak. A nyitány Beethoven halála után 117 opusszám alatt jelent meg. Magyaros stílusú az egész. A mester ismert magyar motívumokat használt fel a rövid nyitányban. Cimbalom is díszíti a zenekart s a prestot hamisítatlan csárdás élénkít. A zene célja ezúttal, hogy gyorsan egymásután következő élőképszerű jeleneteket illusztrálja s nem pedig dramatikus hatásokat váltson ki. Tipikus alkalmi darab, de megérzik rajta, hogy, a mester legfrissebb, leggazdagabb korszakából, a VI. és VII. szimfónia közti időből való.

Beethoven első szimfóniáját (C-dúr, Op. 21) 1800-ban fejezte be, de egyes részletei már a kilencvenes évek derekán felbukkantak. A mű először 1800. április 8-án, a bécsi Burgtheaterben hangzott el. Ezt a művét a négytételes művét a szerző Gottfried van Swieten bárónak ajánlotta, aki korai éveiben a patrónusa volt. A szimfónián Beethoven elődeinek a hatása érződik, legfőképpen volt mesteréé, Haydn-é, viszont a mű kétségtelenül tele van beethoveni vonással. A finale vázlatai 1795 tavaszáról valók, amikor is Beethoven Albrechtsberger-nél tanulta az ellenpont művészetét.

Kodály egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a Galántai táncokat 1933-ban komponálta a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára. A zeneszerző Galántán töltötte gyermekkora legszebb 7 évét, ennek állít emléket e műben. E nagyzenekari feldolgozásban a XIX. század elején megjelent német kottakiadványból vett magyar verbunkos táncdallamokat öltöztet zenekari köntösbe. A galántai cigánymuzsikusoknak rendkívül jó híre volt, tudniillik, hogy a cigányzenekarok által játszott muzsika nem cigányzene volt, hanem sajátosan magyar táncmuzsikát, verbunkosokat adtak elő. Műsoruk rendkívül értékes volt – akkor még nem fertőzte meg a későbbi felszínes szórakoztatás igénye – nem ok nélkül fordult Kodály ezekhez a táncdallamokhoz; olyan anyag rejtőzött bennük, mely méltó volt a szimfonikus zenekari feldolgozásra. Vérbő verbunkos muzsika ez, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt a zeneszerző a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. Hangszerelésében elkerülte a galántai cigányzenekar hangzásának utánzását, s ünnepi jellegű, szimfonikus művet komponált, s ehhez emelte fel a galántai dallamot. Ezért pl. nem alkalmazta zenekarában a cimbalmot, holott az a hegedű és a nagybőgő mellett elmaradhatatlan tagja volt az ilyen együtteseknek. nagy szerepet ad viszont a klarinétnak, s jelentős szerep jut más fafúvós hangszereknek is. A vonóskar feladata lényeges és kettős: hol a lassú témát veszi át a klarinéttól, hogy a gyorsan pergő, száguldó témákat szólaltatja meg.

A hangverseny szervezői: Csíki Kamara Egyesület, Georgius Egyesület, Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kovászna Megyei Művelődési Központ.