
Fotó: Veres Nándor
Mirk László néprajzkutató volt hétfőn délután a Székelyföld folyóirat vendége, miután egy tanulmányt közölt a kiadványban az Ó (Hej) én édes jó Istenem című dalról.
2014. június 30., 22:042014. június 30., 22:04
2014. június 30., 22:102014. június 30., 22:10
A néprajzkutató kifejtette, ez az ének akkor kezdte foglalkoztatni, amikor 2009-ben versantológiát jelentetett meg Csíksomlyóról. A kötethez gyűjtve a költeményeket felkereste P. Márk József ferences szerzetest, hogy a könyvbe kerüljenek be a magyarság egyik legfontosabb kegyhelyén elhangzó Mária-énekek, azok, amelyekben Csíksomlyó neve is szerepel. A fentebb említett dalt is kiválasztották, amikor az atya megemlítette, hogy ne himnuszként tegyék be, ahogy a köztudat erről az énekről vélekedik, mivel szerinte ez egy fohász. Az atya tudta azt is, hogy zenéjét Bartók Béla szerezte, sőt arra is emlékezett, hogy a szöveg alatt a T. Gy. monogram szerepelt aláírásként.
Mirk László természetesen nyomozni kezdett. Először rábukkant arra, hogy az Ének című folyóirat hirdetett meg egy pályázatot 1940-ben, Bartók Béla Este a székelyeknél dallamához kerestek szöveget Észak-Erdély visszacsatolása tiszteletére. A szolnoki leánygimnázium Mária-kongregációja küldte be a verset, melynek szerzője nem fedte fel nevét, a folyóirat közölte a dallamhoz ajánlott szöveget, azzal a megjegyzéssel a végén, hogy „Íme, egy igazi Székely Himnusz.”
Feltételezhetően sokan ezt érthették félre – véli Mirk László, aki megjegyezte, hogy folklorizálódott a dal, kutatásai során nótaként, népdalként vagy egyházi népénekként és találkozott vele. Legfontosabb eredménye viszont, hogy megtudta, a T. Gy. monogram Tamás Győző lelkész, hittantanár nevét fedi, aki megbecsült karvezető volt Szolnokon. Szerénysége, mellyel a nevét elhallgatta – mivel a dalszöveget nem minősítette igazi költői alkotásnak – azt eredményezte, hogy a székelyekkel való újraegyesülés tiszteletére írt fohászból székely himnusz lett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!