Fohászból lett himnusz

Fotó: Veres Nándor

Mirk László néprajzkutató volt hétfőn délután a Székelyföld folyóirat vendége, miután egy tanulmányt közölt a kiadványban az Ó (Hej) én édes jó Istenem című dalról.

Szőcs Lóránt

2014. június 30., 22:042014. június 30., 22:04

2014. június 30., 22:102014. június 30., 22:10

A néprajzkutató kifejtette, ez az ének akkor kezdte foglalkoztatni, amikor 2009-ben versantológiát jelentetett meg Csíksomlyóról. A kötethez gyűjtve a költeményeket felkereste P. Márk József ferences szerzetest, hogy a könyvbe kerüljenek be a magyarság egyik legfontosabb kegyhelyén elhangzó Mária-énekek, azok, amelyekben Csíksomlyó neve is szerepel. A fentebb említett dalt is kiválasztották, amikor az atya megemlítette, hogy ne himnuszként tegyék be, ahogy a köztudat erről az énekről vélekedik, mivel szerinte ez egy fohász. Az atya tudta azt is, hogy zenéjét Bartók Béla szerezte, sőt arra is emlékezett, hogy a szöveg alatt a T. Gy. monogram szerepelt aláírásként.

Mirk László természetesen nyomozni kezdett. Először rábukkant arra, hogy az Ének című folyóirat hirdetett meg egy pályázatot 1940-ben, Bartók Béla Este a székelyeknél dallamához kerestek szöveget Észak-Erdély visszacsatolása tiszteletére. A szolnoki leánygimnázium Mária-kongregációja küldte be a verset, melynek szerzője nem fedte fel nevét, a folyóirat közölte a dallamhoz ajánlott szöveget, azzal a megjegyzéssel a végén, hogy „Íme, egy igazi Székely Himnusz.”

Feltételezhetően sokan ezt érthették félre – véli Mirk László, aki megjegyezte, hogy folklorizálódott a dal, kutatásai során nótaként, népdalként vagy egyházi népénekként és találkozott vele. Legfontosabb eredménye viszont, hogy megtudta, a T. Gy. monogram Tamás Győző lelkész, hittantanár nevét fedi, aki megbecsült karvezető volt Szolnokon. Szerénysége, mellyel a nevét elhallgatta – mivel a dalszöveget nem minősítette igazi költői alkotásnak – azt eredményezte, hogy a székelyekkel való újraegyesülés tiszteletére írt fohászból székely himnusz lett.