Csíkszeredában a Csíksomlyói magyar passió

Tekintse meg fotógalériánkat!

A passió szövegét kezdetben felolvasták a köznépnek a nevezetes egyházi ünnep, húsvét alkalmával. Később a templom falain belül a papok által párbeszédes formában előadva hallgatták. Majd amikor a színház játékossága már túlnő a templomi közegen, a dramatizált passiójáték kikerül a templom elé, aztán a vásártérre. A szöveget hallgató emberből pedig színháznéző, és sokszor (szín)játékos résztvevő válik.

A darabban felhasznált 1751., 1752., 1759. és 1766. évi Csíksomlyói misztériumok a maguk idejében igazi „népszínművek” voltak. Professzorok írták, gimnazisták és felső iskolások bevonásával adták elő őket, a csíki, a gyergyói és a Székelyföld távolabbi vidékeiről is odasereglő hallgatóság előtt, mely szövegek aztán a csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradtak ránk.

Katona Imre különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelő alkotómunkájának részeként születik újjá a passió.

Júdás vívódása mielőtt elárulja Mesterét

A Csíksomlyói magyar passió a rendező, Pataki András dramaturgiai munkája nyomán jelentős módosuláson esett át: a végzések (jelenetek) közti morális közjátékok dalszövegekké alakultak, amelyekre Szarka Gyula (Magyar Örökség-díjas) szerzett a népének világát idéző modern hangzású zenét.

Zárójelenet - a feltámadt Krisztus

Szereplők: Jézus – Szarvas Attila; Lucifer – Dörner György; Annás – Mucsi Sándor; Kajafás – Farkas Tamás; Mária – Szőcs Erika; Deus Pater – Lukács József; Júdás – Krizsik Alfonz; Poncius Pilátus, Ádám – Lénárt László; Péter – Horváth László; János – Rékai Nándor; András, Gábriel – Horváth György; Tamás – Czár László; Durumó, Farizeus, Hadnagy – Ács Tamás; Kirika – Molnár Anikó; Plútó, Farizeus, Százados – Papp Attila; Éva, Házasságtörő asszony – Szlúka Brigitta; Kántor – Dibusz Ferenc; Dobos – Kecskés Tamás/Kecskés János.