Az innovációs fejlesztések székelyföldi példatára

Dr. Balázs Sándor Itthoni innovatív fejlesztés című könyvét mutatták be csütörtök este a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermében. A könyv azért értékes, mert legtöbb esetben helyi példákból indul ki, hisz az innováció sajátossága, hogy minden környezetben más és más kihívásokat találunk, így a megoldások is eltérőek.

Szőcs Lóránt

2010. november 11., 20:392010. november 11., 20:39

2010. november 12., 08:422010. november 12., 08:42

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A szerző dedikál

Dr. Balázs Sándor könyve szól az innovatív munkáról, az értékalkotás fontosságáról, ennek a tudománynak a célszerűségeiről, jelentőségéről, szóval a gazdaságélénkítő szabályzók optimális alkalmazásáról – emelte ki a kötet kapcsán dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, az Országos Tudomány, Technológia és Újítási Ügynökség elnöke.

Hozzátette, valójában regionális politikánk még nincs, ezért inkább az ilyenszerű politika létrehozásának szükségéről beszél a szerző. Ebben ludasnak Lányi az állami politikát találta, ami akadályozza, hogy regionális szinten tudjunk olyan politikákat kidolgozni, amely – többek között akár az innovációs fejlesztés terén is – biztosíthatná a mi régiónk, a Székelyföld fejlesztését.

„A könyv tartalmaz elemzéseket, mintákat, példákat, és ami fontos, itthoni vonatkozású megvalósításokat és térségek, régiók és települések közötti összehasonlításokat. Ugyanígy fontos megjegyezni, hogy a lehetőségeket is taglalja, mert ha a múltba visszanézünk, csak módjával lehetünk büszkék a megvalósított innovációinkra. Inkább a jövőbe vetett hitünk az, ami hajt előre, és a múltba csak azért tekintünk, hogy a néhány jó példa, megvalósítás nyomán kapjunk egy kicsi erőt, így a jövőben könnyebben tudunk cselekedni” – emelte ki az egyetemi tanár.

Dr. Lányi Szabolcs ezután a könyv témájához kapcsolódóan arról tartott előadást, hogy jelenleg Székelyföldön mi a helyzet az innovációs fejlesztések szempontjából. Csíkszereda nem ma kezdi a felsőoktatást, hisz a Csíksomlyói Tanoda már néhány száz éve az illető kornak megfelelően magas fokú, a mostani mércével mérve főiskolai oktatási intézménynek számított. A tudományok támogatásába mégsem fektettek bele. Pedig a fejlesztésük fontosságára már 150 éve, Orbán Balázs is felhívta figyelmet.

Sajnos, azóta sem történt előrelépés. A mai politika is csak a rövid távon ható, az azonnal eredményt felmutató tevékenységeket támogatja, így ami hosszabb távon, de sokkal erőteljesebb hatású eredményeket hoz, mint a tudomány vagy tágabb értelemben a kultúra, nem élvez prioritást. Pedig, az egyetemi tanár szerint, ha utol akarjuk érni a nyugati országokat, akkor csak az innováció terén léphetünk.

A hosszútávú befektetés egy fejlődő ország számára nem vonzó – véli dr. Lányi Szabolcs

Az előadó Finnország példáját hozta fel, ahol a második világháború után ugyanolyan szegénységgel, ha nem nagyobbal, kellett szembenézniük, mint a romániai lakosságnak, de a tudományra, oktatásra rengeteget áldozva utol tudták érni például az ásványi kincsekben sokkal gazdagabb Norvégiát.

A támogatás hiányát azzal is indokolta, hogy „a jó általában nem érkezik olyan gyorsan, mint a rossz”. Viszont a globalizált világunk miatt nehezebb is a rosszat kivédeni. A jelenlegi gazdasági válság példáját említette. „Az Egyesült Államokban kirobbant válság hamar elért minket, és sajnos, minél gyengébbek vagyunk, annál erősebben tud nyomni a globalizáció negatív hatásainak súlya. Ezért, szerintem, ma még aktuálisabb, mint Orbán Balázs idejében, hogy megtaláljuk a módot a fejlesztések támogatására, hogy ki tudjunk törni ebből a szegénységből” – összegzett a méltató. Az ifjúság számára is azt üzente, hogy a szegénységből, válságból csak a tanulás folytán lehet kijutni.