
Fotó: Kristó Róbert
Virágom világom címmel mutatja be az idei év első előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes március 8-án 19 órától a városi művelődési házban, március 10-én megismétlik. A műsort Varga Zoltán állította össze, akit a csíkszeredai közönség már ismerhet, hiszen az Örökség című folklórelőadást is ő készítette.
2011. március 03., 17:522011. március 03., 17:52
2011. március 14., 11:332011. március 14., 11:33
Ez egy portréműsor, a koreográfus főként saját gyűjtésből dolgozott, amint vallja: „akkor sikerül jó előadást összehozni, ha gyűjtésekkor az emberekkel való találkozás maradandó élményt hagy bennem”. Egyik ilyen élménye például a Gyimesekben Antal Zoltán vak prímással való találkozás. 1972-ben járt először azon a vidéken és felkereste a prímást, akitől gyűjteni szeretett volna, csakhogy kíséret is kellett, így elindultak Csekme (Pulika) Anna gardonoshoz. Útközben a Tatroson is át kellett menni, egy keskeny pallón, melyre a vak prímás sokkal nagyobb magabiztossággal lépett, mint a leendő koreográfus. Ez a példa érzékelteti, hogy alázattal kell viszonyulni a hagyatékhoz. Ha valaki erre az útra lép, biztos, megtalálja a kapaszkodót, a magabiztosságot. Az élményt a Hejsza című koreográfiában dolgozta fel, az már a koreográfus munkamódszerét igazolja, hogy a csángó tánc felújítását Péter László táncos segítségével valósította meg.
Minden jó anyagot egy műsorban persze, nem lehet megmutatni, de a legjelentősebbeket táncba öntötte. Tizenegy „független” koreográfiából áll az előadás, az eddigi életmű legszebb és legkifejezőbb felfedezéseiből, munkáiból. „Ez az én világom és egyben a virágom, mert hát ennél gyönyörűbb nincsen a földön” – indokolta a címadást a koreográfus. Kiemelte, a több száz éves táncokra, zenére épülő koreográfia is lehet modern. „Hogy mennyire kortárs vagy modern ez a műsor, az itt bebizonyosodott, hisz úgy tűnik, hogy a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai képesek ugyanúgy élettel megtölteni a színpadon ezt a táncot, mint ahogy tették ezt azok, akiktől gyűjtöttem. Nem szabtam meg mindent centire, hanem hagytam, hogy mindenki hozzátegyen magából valamit. Láttam a táncosok fantáziáját dolgozni, átadtak magukból is valamit, és ettől lett ez kortárs és élő” – emelte ki Varga Zoltán.
Az előadás azért is érdekes, mert a vers és a folklór közötti kapcsolatokra is rámutat két József Attila- költemény által. „A tiszta szívvel című verset egy dzsessz-rock zenész, Orszácky Jackie előadásában hallottam. Ez megindított, hamar kiderült, hogy ez hangnemben talál a Muzsikás együttes bonchidai ritka magyarjával, vagy a Kelemen László által gyűjtött és feldolgozott bukovinai székelyek keservesével. (Felesége alkotótársa Lőrincz Beáta rögtön kijavítja, nem bukovinai székely keservesről van szó, hanem rögtön a madéfalvi veszedelem után keletkezett keservesről, amelyet Lőrincz Imre adatközlőtől gyűjtött és dolgozott fel Kelemen László.) Könnyű volt ehhez megfelelő táncanyagot találni.” Ez a koreográfia az 56-os forradalom ötvenedik évfordulójára készült.
A koreográfus élete és készített műsorai általában elválaszthatatlanok, a néptánc, népzene ugyanis életmódot jelent. Erről vallott felesége is, aki ezeket a táncokat azelőtt ismerte, mielőtt tudta volna, hogy ki az a koreográfus, aki színpadra állította. „Annyira magával ragadtak Zoli koreográfiái, olyan lelkülettel, emberi nyelven szóltak hozzám, hogy minden porcikámmal át tudtam élni. Tartalmazták azt a kettősséget, ami ennél a műfajnál elengedhetetlen. Egyfelől alapul az autentikus táncanyagot használja, ugyanakkor mindegyik koreográfiája szól valamilyen ma is érthető emberi érzésről. Különben ezek a jellemzők az eredeti táncokban, hagyományokban is fellehetőek, de úgy érzem, Zoli éppen azokat az oldalakat erősíti fel rendkívüli tehetséggel, amelyeket kell.”
Azokban az esetekben is megvolt a táncban a megfelelő átütő erő és persze a megfelelő tapasztalat is, amikor felvételekről dolgozott. „Van, amikor az ember nem találkozhat személyesen az adatközlőkkel, csak közvetve, felvételeken keresztül, de hála istennek az eddigi találkozásaim, már adnak annyi muníciót, hogy képes vagyok behelyettesíteni az embert és az érzelmeket, akkor is amikor már személyesen nem lehetnek ott” – vallja Varga Zoltán. A bemutató előadásnál egyes jeleneteket a koreográfus vezet fel.
Virágom világom
Koreográfus: Varga Zoltán
Alkotótárs (látványtervező): Lőrinz Beáta
Tánckarvezetők: Joó Kinga és Ábrahám Róbert
Művészeti igazgató: András Mihály
Belépőt az együttes pénztáránál válthatnak, a teljes árú jegy 10 lej, a kedvezményes belépő gyerekeknek és nyugdíjasoknak 5 lej, a támogatói (mecénás) jegy pedig 100 lejbe kerül.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!