
Sokaknak csak egy színházi bérlet, vagy egy terem jut eszébe neve hallatán, másoknak azonban szakmai példakép, egykori pályatárs, tanár. A 100 éve született Kovács György színművészről írt könyvet a színitanoda rektora, Gáspárik Attila. Írásában nem csak az egykori művészre emlékezik, a mai színházról is vall.
2010. november 15., 14:202010. november 15., 14:20
2010. november 15., 16:102010. november 15., 16:10
Ki is volt Kovács György? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább Gáspárik Attilát a Kovács György 100 című könyvében. A Székely Színház egykori legendás színészének ugyanis nem volt temetése, megtiltotta, hogy búcsúszertartást szervezzenek neki. Éppen ezért nem alakult ki körülötte mítosz sem. Persze legendák azóta is élnek róla. Ilyen az a történet is, miszerint Kovács György Kossuth Lajost játszott a színpadon, a közönség azonban megdobálta, s miután a művész az öltözőjében azt az üzenetet kapta, hogy zsidó Kossuth nem kell, abbahagyta a szerepet és külföldre távozott. Hogy miért jön vissza alázattal szolgálni a magyar színház ügyét? Talán senki sem érti.
1956-os Igaz Szó indította el a könyvírást
Az egyetem tatarozása közben akadt rá Gáspárik Attila az Igaz Szó egy 1956-os lapszámára, amelyben Kovács György Sugó nélkül című írását közölték. A cikk önéletrajzi jellegű, de a színházi szakmáról is szól. „A kötetben próbálok úgy visszaemlékezni a 100 évvel ezelőtt született művészre, hogy közben a mai színházról mondom el a véleményem” – mondta a szerző a könyvvásár keretében szervezett bemutatón. Gáspárik Attila szerint megtudhatjuk, hogy Kovács György 1956-os gondolatai miben elavultak, és mennyire érvényesek ma is.
Pályatársak, tanítványok vallanak
Az emlékkötet a Kovács György szöveg és Gáspárik Attila reflektáló szövegének párbeszéde, mindemellett soha nem látott fotókat, eddig kiadatlan dokumentumokat, vallomásokat is tartalmaz. Megszólalnak egykori pályatársai, mint Kovács Levente és Lohinszky Loránd, egykori tanáráról vall Parászka Miklós, és korabeli színházkritikákat is olvashatunk a művészről.
Az előszóban a következőképpen nyilatkozik céljairól a szerkesztő: „Azt próbáljuk körbejárni, hogy egy-két diktatúrát, a fasisztát és a kommunistát megélt művész hogyan tudott szellemi gúzsbakötések idején szabad maradni, alkotásával a művészet ügyét szolgálni, a nagyobb kompromisszumokat elkerülni, a konjunktúra-lovagok talmi csillogását túlragyogni”.
„A könyv a tervek szerint egy sorozat első kötete, amellyel tisztelegni tudunk az egykori nagy mesterek előtt. Vajon vannak ekkora mesterek ma is?” – tette fel a kérdést a szerző.
Összegyűlt az ötezer aláírás Maros megyében is, amellyel csatlakoznak a 141-es számú tanügyi törvény megváltoztatását célzó polgári kezdeményezéshez. Az aláírások összegyűjtése csupán az első lépés volt – az igazi bürokratikus munka most következik.
Női szerepek a reformkorban címmel művelődéstörténeti kalandozásra hívja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Teleki Téka.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Az állami rendőrség hivatalos egyenruháját viselte jogtalanul az a férfi, akit pénteken füleltek le a helyi rendőrök Marosvásárhelyen.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
A közösségi médiában elterjedt információk szerint egy ember autóval vitte el a két, 4 és 5 éves kiskorút Dicsőszentmártonból, a hatóságok szerint azonban egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy emberrablás történt volna.
Nagy erőkkel zajlik annak a két kislánynak a keresése, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonuk közeléből. A 4 és 5 éves gyermekek otthonaik közös udvaráról tűntek el, a hatóságok pedig azóta is megszakítás nélkül dolgoznak felkutatásukon.
Egy 4, illetve egy 5 éves kislány tűnt el vasárnap, akik önként távoztak dicsőszentmártoni otthonukból – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság, amely a többi hatósággal közösen indított nagyszabású keresőakciót.
Ismét életre kelhetnek a Marosvásárhelyi Művész Mozi évek óta üres terei: a Művészeti Egyetem átvenné és fesztiválhelyszínként, közösségi térként, hallgatói filmstúdióként működtetné. Az átadásról a helyi tanács dönt.
Három aknagránátot találtak a földben szombaton Nyárádszeredában, a robbanóeszközöket mostanra elszállítottak a helyszínről – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!