Panna kalandjai versben, rajzban, zenében

Panna első könyve talán létre sem jöhetett volna, ha nincs internet, hiszen alkotóik csak a világhálón keresztül tudtak együtt dolgozni. A marosvásárhelyi születésű, Temesváron élő Molnár Krisztina rajzolta, a székelyudvarhelyi származású, Aradon élő Nagyálmos Ildikó írta, a versek megzenésítését pedig a keresztúri származású, Sepsiszentgyörgyön élő Orbán Ferencnek köszönhetjük. Emellett hab a tortán, hogy a kötetet Magyarországon nyomtatták.

Az írónő leánykája volt a múzsa

Panna a cukrászdában, Panna és a tehenek, Panna utazik, Panna és az önbizalom, Panna a világ tetején – ilyen és ezekhez hasonló kis történeteket olvashatunk a verseskötetben, amelyeknek ihletője nem kitalált személy. Panna a kötet írója, Nagyálmos Ildikó hároméves leánykája, aki arra sarkallta anyukáját, hogy először írjon gyerekverseket.
„Sokkal fülbemászóbb a vers, ha zene is társul hozzá. Sok szülőnek nincs ideje verset olvasni, de egy hanglemezt az autóban is lehet hallgatni” – mondta az írónő, aki az illusztrátorral döntött úgy, hogy megzenésített versekből lemez is kerüljön a könyv mellé.

A gyermekdalolás került központi szerepbe

Orbán Ferencre azért is esett a választásuk, mert a zenész egyre többet foglalkozik gyerekversek megzenésítésével, vagy épp meselemezek készítésével. „Nálam a gyermekdalolás került központi szerepbe mostanában” – mondja Orbán Ferenc, aki saját kezűleg gitározik, furulyázik, cimbalmozik, és ki tudja még hány hangszert használt a versek megzenésítésében. „Egész egyszerűen ment a munka, volt hogy egy nap alatt három verset is sikerült megzenésítenem” – tette hozzá. Orbán Ferencnek szintén voltak gyerekmúzsái, hiszen zenetanár lévén 200 gyerekkel dolgozik együtt nap mint nap.

Amint a cím is jelzi, tervben van a folytatás: Panna első könyvét a második követi majd, és talán a harmadik, negyedik is.