Találtak már hetven csecsemőtetemet egy idős asszony köré eltemetve a telekfalvi templomban, Városfalva határában székely felkelők helyett gazdagok sírjaira bukkantak, de ékszerektől elszíneződött csontokat is ástak már ki a földből Udvarhelyszéken azok a külföldi egyetemisták, akik régészetet és csonttant gyakorolnak egy nemzetközi kutatási programban. Azt „olvassák” ki a megtalált csontokból, hogy ötszáz éve miként éltek, táplálkoztak az Udvarhelyszéken élők. A kutatás eredményeivel kiegészítik Európa középkori történelmét.
2016. június 29., 15:252016. június 29., 15:25
Negyven külföldi diák vesz részt a jelenleg zajló ásatásokon Patakfalván és Városfalván, majdnem húszan pedig csonttani laboratóriumi kutatásokat végeznek Udvarhelyen, a volt UCECOM épületében az ArchaeoTek kutatási központ udvarhelyszéki programjában. Az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Kanadából és Csehországból június elején érkezett egyetemisták Fenyéden, Máréfalván, Bögözben és Telekfalván talált középkori csontvázakat tanulmányoznak. Nemsokára két ausztrál és egy kínai diák is csatlakozik a régészcsoporthoz.
„Az ásatásokon feltárt csontvázak és leletek tanulmányozásakor a bioantropológia és bioarcheológia eszközeit használjuk fel arra, hogy megértsük a több száz éve eltemetett személyek életmódját” – avatott be Jonathan D. Bethard, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett projektigazgató. A Bostoni Egyetem oktatója szerint többnyire 15–17. századi csontokat tanulmányoznak, de vannak hétszáz éves leletek is. A régészet mellett a diákok kriminalisztikát és törvényszéki orvostant is gyakorolhatnak a munka során.
Közösségek elemzése a temetők alapján
„A kutatásokkal feltárjuk, hogy kik voltak az eltemetettek, meghatározhatjuk a korabeli közösség demográfiai adatait, hogy milyen betegségekben szenvedtek és miként táplálkoztak” – magyarázta a programvezető professzor. A fenyédi ásatásokon feltárt leleteket már elkezdték feldolgozni, először minden kiásott csontot fogkefével tisztítanak meg a diákok, majd minden hantról feljegyzéseket készítenek, rögzítve a kutatási adatokat. A laboratóriumi tevékenység alatt főként csonttant gyakorolhatnak a diákok. A formáról felismerik, hogy a csont férfi- vagy női testből származik, a kopás alapján megállapítják, mennyi idős volt, amikor elhunyt, majd végül az összes hantról összegyűjtött adatokkal egy teljes képet alkotnak a tanulmányozott temetőről.
„Noha kisebb falvakról van szó, ezek fontosakká válnak, ahogyan az ásatások haladnak. A kutatások segíthetnek megérteni a múltat, elgondolkodni azon, hogyan éltek ötszáz-hétszáz évvel ezelőtt a székely közösségek. Ők hasonlók voltak a többi középkori közösséghez, és mivel eddig nem volt sok ilyen kutatás Erdélyben, most kiegészíthetjük Európa középkori történelmét a székelyekével” – mutatott rá. „Érdekes felfedezni az egymástól nagyon eltérő társadalmi rétegződéseket a különböző falvakban, erre úgy következtettünk, hogy ugyanabban az időszakban másként használták a temetőket” – tette hozzá. Például a telekfalvi templomban egy nagyon idős nő köré temettek el hetven csecsemőt a középkorban, míg Bögözben minden elhunytat ugyanabban a temetőben helyeztek örök nyugalomra.
A csontok kémiai elemzésével a táplálkozási szokásokra is fény derül, így a történészek kikövetkeztethetik az udvarhelyszéki parasztok életmódját, amiről egyébként nincs fennmaradt forrás, még a gazdagabb családokéról is csak egy-egy feljegyzést találtak.
Megcáfolják a legendákat
Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, az ásatások vezetője elmondta, idén Patakfalván folytatják a korábbi években elkezdett ásatásokat, emellett egy új helyen, Városfalva határában kezdtek feltárásokat végezni, ahol a hagyomány szerint az 1521-es székely lázadásban elhunytakat temették el. „Kiderült, hogy nem valóság a legenda, hiszen egy reformáció utáni temetőt találtunk, ahova az 1500-as évek második felében kezdtek el temetkezni” – magyarázta Nyárádi. Az eddigi ásatások alapján megállapították, a gazdagabb társadalmi réteg temetkezhetett a városfalvi temetőbe.
A régész szerint a helyszín azért is különleges, mert nincs a közelében templom, és nagyon gazdag leletekben. A harminc feltárt hantnak majdnem a felében találtak figyelemre méltó mellékletet (a sírban elhelyezett tárgyakat), míg a 12. századtól használt patakfalvi temetőben százból csupán egy sírhely rendelkezett melléklettel. Városfalván eddig tizenkét pénzérme, nyakékek, gyűrűk és pecsétgyűrűk kerültek elő.
A diákok szerint munkájuk egy összetett puzzle-hoz hasonlít, meg kell találniuk az összes csontdarab helyét. A megszerzett tapasztalattal egyesek továbbra is az archeológia terén folytatnák karrierjüket, ám néhányan inkább a kriminalisztika és törvényszéki orvostan felé hajlanak, halottkémekként vagy laboratóriumi szakértőkként szeretnének dolgozni.
190 ezer lejnyi adomány érkezett eddig az Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét kampány számlájára, ebből 100 ezer lejt belépőjegyek vásárlására fordítanak, és ezeket tovább hasznosítják, hogy még több turistát vonzanak a térségbe.
Több utcában is útlezárásra kell számítani Székelyudvarhelyen szerdán, különböző időpontokban. Mutatjuk, hogy mire készüljenek a gépkocsivezetők.
Több forgalmi táblát és útszéljelző oszlopot is megrongáltak a nemrégiben teljeskörűen felújított és átadott Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő megyei út mentén. Hargita Megye Tanácsa a rendőrséghez fordul.
Megnyílt az idei szezonra Székelyudvarhely egyik legkedveltebb közösségi tere, a Városi Műjégpálya.
Cáfolta az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója, hogy gondolkodnának a parajdi sóbánya Erzsébet-tárójának megnyitásán. Egyelőre csak karbantartási munkálatok zajlanak a helyszínen.
„Ne hagyjuk, hogy bárki éhezzen!” – ezzel a felhívással szervez vasárnaptól csütörtökig tartó jótékonysági élelmiszergyűjtést a székelyudvarhelyi Rotary Klub a Vöröskereszt helyi szervezetével együttműködve.
Koncert, előadás a töktermesztésről és közös töklámpásgyújtás is lesz szombaton a Telekfalvi Tökfesztiválon. Az esemény fővédnöke Závogyán Magdolna, a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Több utcában is szünetel az ivóvízszolgáltatás szerdáig, naponta reggel kilenc és délután három óra között – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala. A szolgáltatáskiesést a fogyasztók új hálózatra való csatlakoztatása indokolja.
A Nagy-Küküllő vizét is érintő szennyezés forrását sikerült azonosítani Székelyudvarhelyen: a hibás csatornabekötések évtizedek óta szivárogtatták a szennyvizet a folyóba, amit most végleg kijavítottak.
Második alkalommal rendezik meg az „Udvarhelyszék népviseletben” című nagyszabású hagyományőrző eseményt Székelyudvarhelyen, amely a székelyföldi közösségek népi kultúráját, viseletét és összetartozását ünnepli.
szóljon hozzá!