Negyven külföldi diák vesz részt a jelenleg zajló ásatásokon Patakfalván és Városfalván, majdnem húszan pedig csonttani laboratóriumi kutatásokat végeznek Udvarhelyen, a volt UCECOM épületében az ArchaeoTek kutatási központ udvarhelyszéki programjában. Az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Kanadából és Csehországból június elején érkezett egyetemisták Fenyéden, Máréfalván, Bögözben és Telekfalván talált középkori csontvázakat tanulmányoznak. Nemsokára két ausztrál és egy kínai diák is csatlakozik a régészcsoporthoz.

„Az ásatásokon feltárt csontvázak és leletek tanulmányozásakor a bioantropológia és bioarcheológia eszközeit használjuk fel arra, hogy megértsük a több száz éve eltemetett személyek életmódját” – avatott be Jonathan D. Bethard, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett projektigazgató. A Bostoni Egyetem oktatója szerint többnyire 15–17. századi csontokat tanulmányoznak, de vannak hétszáz éves leletek is. A régészet mellett a diákok kriminalisztikát és törvényszéki orvostant is gyakorolhatnak a munka során.

Közösségek elemzése a temetők alapján

„A kutatásokkal feltárjuk, hogy kik voltak az eltemetettek, meghatározhatjuk a korabeli közösség demográfiai adatait, hogy milyen betegségekben szenvedtek és miként táplálkoztak” – magyarázta a programvezető professzor. A fenyédi ásatásokon feltárt leleteket már elkezdték feldolgozni, először minden kiásott csontot fogkefével tisztítanak meg a diákok, majd minden hantról feljegyzéseket készítenek, rögzítve a kutatási adatokat. A laboratóriumi tevékenység alatt főként csonttant gyakorolhatnak a diákok. A formáról felismerik, hogy a csont férfi- vagy női testből származik, a kopás alapján megállapítják, mennyi idős volt, amikor elhunyt, majd végül az összes hantról összegyűjtött adatokkal egy teljes képet alkotnak a tanulmányozott temetőről.

„Noha kisebb falvakról van szó, ezek fontosakká válnak, ahogyan az ásatások haladnak. A kutatások segíthetnek megérteni a múltat, elgondolkodni azon, hogyan éltek ötszáz-hétszáz évvel ezelőtt a székely közösségek. Ők hasonlók voltak a többi középkori közösséghez, és mivel eddig nem volt sok ilyen kutatás Erdélyben, most kiegészíthetjük Európa középkori történelmét a székelyekével” – mutatott rá. „Érdekes felfedezni az egymástól nagyon eltérő társadalmi rétegződéseket a különböző falvakban, erre úgy következtettünk, hogy ugyanabban az időszakban másként használták a temetőket” – tette hozzá. Például a telekfalvi templomban egy nagyon idős nő köré temettek el hetven csecsemőt a középkorban, míg Bögözben minden elhunytat ugyanabban a temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A csontok kémiai elemzésével a táplálkozási szokásokra is fény derül, így a történészek kikövetkeztethetik az udvarhelyszéki parasztok életmódját, amiről egyébként nincs fennmaradt forrás, még a gazdagabb családokéról is csak egy-egy feljegyzést találtak.

Megcáfolják a legendákat

Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, az ásatások vezetője elmondta, idén Patakfalván folytatják a korábbi években elkezdett ásatásokat, emellett egy új helyen, Városfalva határában kezdtek feltárásokat végezni, ahol a hagyomány szerint az 1521-es székely lázadásban elhunytakat temették el. „Kiderült, hogy nem valóság a legenda, hiszen egy reformáció utáni temetőt találtunk, ahova az 1500-as évek második felében kezdtek el temetkezni” – magyarázta Nyárádi. Az eddigi ásatások alapján megállapították, a gazdagabb társadalmi réteg temetkezhetett a városfalvi temetőbe.

A régész szerint a helyszín azért is különleges, mert nincs a közelében templom, és nagyon gazdag leletekben. A harminc feltárt hantnak majdnem a felében találtak figyelemre méltó mellékletet (a sírban elhelyezett tárgyakat), míg a 12. századtól használt patakfalvi temetőben százból csupán egy sírhely rendelkezett melléklettel. Városfalván eddig tizenkét pénzérme, nyakékek, gyűrűk és pecsétgyűrűk kerültek elő.

A diákok szerint munkájuk egy összetett puzzle-hoz hasonlít, meg kell találniuk az összes csontdarab helyét. A megszerzett tapasztalattal egyesek továbbra is az archeológia terén folytatnák karrierjüket, ám néhányan inkább a kriminalisztika és törvényszéki orvostan felé hajlanak, halottkémekként vagy laboratóriumi szakértőkként szeretnének dolgozni.