Együtt lenni minél többet!

– Mit jelent ön szerint közösségben élni?

– A Szent Anna és Joachim Római Katolikus Nőszövetség tíz éve alakult a Szent Miklós-hegyi Római Katolikus Plébánia védnöksége alatt: főként azért, mert összetartó közösségre mindig szükség van és lesz. Egy közösségnek olyan ereje van, hogy rengeteg hihetetlen dolgot meg tud oldani. A nőszövetségnek van egy mottója, ez képezi munkásságunk alapját: Hitben, szeretetben és jóravaló törekvéseinkben. A tíz év folyamán – mivel egyházi egylet vagyunk – számos kulturális és lelki tevékenységünk volt. Részt veszünk minden olyan közösségi megmozdulásban (pl. segítség), amely Székelyudvarhelyen zajlik. Tapasztalataim szerint a szabadban töltött kötetlen tevékenységek hozzák össze legjobban az embereket. Itt van a közösség ereje. A szövetség közel harminc tagja javarészt egyedül él, nekik létfontosságú közösségbe járni.

– Jelenleg ön hogyan érzi magát a közösségben? Melyek a legszebb élményei a nőszövetséggel?

– Tanárként életem nagy részét közösségben töltöttem. El sem tudtam volna képzelni nyugdíjaséveimet úgy, hogy kizárólag pihenéssel foglalkozzak. Azonnal rábólintottam, amikor felkértek az elnökségi tisztség vállalására: ezt szívvel-lélekkel csinálom. Érzem, hogy tudok valamit adni másoknak. Érzem, hogy bízunk egymásban. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a határon túli nőszövetségekkel is tarthatjuk a kapcsolatot. Elmondani sem tudom, milyen felemelő érzés volt, amint például Kecskeméten székely ruhában felvonultunk: duzzadt a lelkünk, sírtunk az egymással való közös ünnepekért. Évente találkozunk egymással, mindig ugyanolyan felemelő élmény. Tulajdonképpen itt is van a közösség lényege: együtt lenni többet, minél többet!

– Ismeri a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványt? Mi a véleménye róla?

– Természetesen igen. Nap mint nap olvasok az alapítványról az Udvarhelyi Híradóban. Jó, hogy létezik és népszerűsítik a közösséget. Azt gondolom, hogy több ilyen kellene, hiszen kevesen vonnak be ennyi embert a közösségi élet népszerűsítésébe. Azt gondolom, hogy nemcsak nekik, hanem másnak is többet kellene foglalkozni a fiatalokkal, bevonni őket a kulturális és egyéb tevékenységekbe. Éreztetni kell velük, hogy nekik is van egy olyan tér, amelyben jól érzik magukat.

– Mit tanácsol annak, aki eddig nem vett részt közösségi tevékenységekben?

– Aki eddig nem vett részt, az semmiképp sem tapasztalta meg a közösségi élet szellemét. Ezért kell becsalogatni őket valamilyen formában, hiszen ők is megtapasztalhatják: rájuk is szükség van. Ők is tartozhatnak valahova! Nem is lenne annyi depressziós ember, ha többen támaszkodnának a közösség összetartó erejére.